>> Korábbi számok megrendelése
>> Szakmai cikkek
>> Fotógaléria

A Könnyűszerkezetes és Gerendaházak Magazin 2003. áprilisában indult azzal a céllal,
hogy átfogó képet nyújtson a vázszerkezetes épületek teljes skálájáról és elősegítse azt
az évek óta elmaradó áttörést, amely a magyar társadalomban hagyományosnak tartott
szilikátos, téglaalapú építési mód felől a sok előnnyel járó könnyűszerkezetes építtetés
felé fordítja a közvélemény bizalmát. A majdnem három éves időszak alatt 13 számunk
jelent meg színes témákkal és fontos információk tömkelegével.

Korábbi számok megrendelése
Megrendelheti a Könnyűszerkezetes és Gerendaházak Magazin országos terjesztésben
megjelent számait! Megrendelését küldje el címünkre és postafordultával küldünk Önnek egy csekket, amely az Ön által megrendelt magazinok árát, valamint 1 példány esetén: 200 Ft,
2 és több példány esetén 500 Ft postaköltséget tartalmazza. Ha ön ezt befizette,
és számunkra ezt a posta visszaigazolta, a megrendelt magazinokat azonnal elküldjük.

2003. Július 285 Ft	2003. Aug-szept. 285 Ft	2003. Okt-nov. 285 Ft	2003. Dec-jan. 385 Ft
II. évf. 2. szám 385 Ft	II. évf. 3. szám 385 Ft	II. évf. 4. szám 385 Ft	II. évf. 5. szám 385 Ft
II. évf. 6. szám 385 Ft	III. évf. 1. szám 385 Ft	III. évf. 2. szám 385 Ft	III. évf. 4. szám 385 Ft
III. évf. 5. szám 385 Ft

Szakmai cikkek

Európában trendi a készházépítés
Írta: Ludvig Erika

Svédországban a könnyűszerkezetes technológiával épült családi házak aránya kilencven százalék felett mozog, Skóciában hatvanöt százalék körüli adatot mértek, Németországban az építőipari recesszió ellenére a készházépítés folyamatosan terjeszkedik, míg Magyarországon az európai átlagtól egyelőre még elmaradó öt százalék körüli piaci részesedés fokozatos növelését tűzték ki célul a szakemberek. Többek között ez derült ki a hazánk számára komoly presztízsjelentőséggel bíró Európai Készház Konferencián, amelyet tíz ország részvételével a közelmúltban tartottak meg Budapesten.

Megbízható minőség, fix ár, gyors kivitelezés és igen kedvező energiafogyasztás - a készházépítésnek ezt a négy alapvető és egyértelmű előnyét emelte ki Fazekas Péter, az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) Könnyűszerkezet Építők Szakmai Tagozatának elnöke a konferencia során megtartott sajtótájékoztatón.
Magyarországon sokan még nem szívesen térnek el a hagyományos, téglából történő építkezésektől, bár a felgyorsult életritmus, az emberek számára rendelkezésre álló egyre kevesebb szabadidő várhatóan mind jobban előtérbe helyezi a gyors és kiszámítható készházépítést. Az ezzel foglalkozó szakemberek ezért azt tűzték ki célul, hogy „lándzsát törnek” a minőségi építés mellett, hogy az emberek egyre inkább bizalommal és örömmel válasszák az építkezésnek ezt a módját is. Szeretnék az ügyfelekkel megértetni, hogy egy olyan építkezés során, ahol esetlegesen akár húsz évre is eladósodnak, ne csak az árat, az olcsóságot nézzék, a minőséget is, és az sem árt, ha a kivitelező cég előéletébe is belekukkantanak. Európában egyfajta trendet képvisel a minőségi készház, aki egyszer már építkezett ezzel a technológiával, az legközelebb is ezt a gyors és precíz megoldást választja.
A Magyarországon másfél évvel ezelőtt bevezetésre került Makész-védjegy után újabb minősítési rendszert dolgoztak ki, s hozták létre október elsejétől az úgynevezett típusigazolványt, amelyet a kivitelező cég a műszaki átadással egyidejűleg ad át a tulajdonosnak, és amely - mint az autóiparban a forgalmi engedély - tartalmazza az épület legfontosabb paramétereit. Rögzítésre kerülnek többek között a ház fizikai méretei, hőtechnikai tulajdonságai. Így mind az építtető, mind szükség esetén a későbbiekben az eladó-vevő számára garantált adatok, információk állnak majd a rendelkezésre. A típusigazolvány Németországban tizenöt, a szomszédos Ausztriában tíz éve működik a készházépítés területén.
A minőségi készházépítés terjedése várhatóan a banki finanszírozás területén is további előrelépéseket eredményez majd, bár az utóbbi időben a hitelezési procedúra (az értékbecslés, illetve a hitelfedezeti érték megállapítása) során a Makész-védjegyes házak értéke már alig maradt el a téglaházakétól. Korábban a könnyűszerkezetes technológiával épült otthonokat egységesen harminc százalékkal leértékelték.
Németországban a piac fellendülésekor speciális készház-finanszírozási programot dolgoztak ki, amire a bankok szempontjából a rövid, két-három hónapos építkezési idő miatt különösen nagy szükség volt - derült ki Erich Weichselbaumnak, az Európai Készház Szövetség elnökének szavaiból. Jelenleg az építtető, miután a kivitelezővel megállapodott egy fix árban, elmegy a házi bankjához, hitelkérelmet nyújt be, majd a bank két-négy hét alatt dönt, túlnyomó részben jóváhagyva a jelzálogot. Ha a futamidő öt évnél hosszabb, a kamatláb négy százalék alatt van. A korábbi nehézségek után ma Németországban már nincs különbség a hagyományos építkezés és a készház finanszírozása között.
Németország után az Európai Unió egyre több országában készülnek bizonyos listák az építőipar és a bankok területén, amelynek tetején a legjobbak, alján a leggyengébbek kapnak helyet - ez is adhat támpontot az érdeklődő építtetőknek a választás során.
Magyarországon jelenleg a fentebb már többször is említett „pozitív” Makész-lista létezik, amelyre felkerülni a szakemberek álláspontja szerint az anyagiak mellett műszaki és erkölcsi felelősséggel is jár. A Makész-védjegyet évente meg kell újítani, ez idő alatt a cég által megépített házakat ellenőrzik, valamint a tulajdonosokat is megkérdezik, elégedettek-e az elvégzett munkával. A védjegy garanciát jelent arra nézve is, ha történetesen konfliktus keletkezne az építtető és az építő között, ekkor utóbbi aláveti magát a Makész ombudsman döntésének.
Mindenesetre közös európai törekvés, hogy a határok átjárhatóságát, a tőke szabad áramlását követve egységes, Európa-szerte elismert minőségi rendszer szülessen meg, aminek köszönhetően a vásárlók, építtetők számára ismeretlen piaci környezetben is könnyebbé válhat majd a kivitelezők közötti választás.

Alternatív fűtésrendszerek
Írta: Ludvig Erika

A huszonegyedik század fűtésrendszerével szemben támasztott elvárások - többek között, hogy esztétikus, energiatakarékos, egyszerű és egészségkímélő legyen - folyamatosan új megoldások megalkotására ösztönzik a tervezőket. Úgy tűnik, elkövetkezett az az áldásos idő, amikor már nem kell választanunk, otthonunk fűtése kifizetődő avagy korszerű, szép vagy hatékony legyen. Sőt, már az sem tűnik lehetetlennek, hogy a választott technológiának a praktikusságát is élvezzük.

A fűtőtest mint díszítőelem
A Thermotech szegélyfűtőtest - ez a padló és a falfelület érintkezésénél futó, bármilyen színben megrendelhető, rendkívül csekély helyigényű fűtőtest - inkább hasonlít díszítőelemre, mint radiátorra. Annál hatékonyabb viszont, hiszen a készülék nem a tér levegőjét, hanem a falakat melegíti föl. Ez magasabb hőérzetet nyújt, valamint sokkal nagyobb hőmegtartó képességet biztosít, mint a hagyományos fűtésrendszerek. A szegélyfűtőtest kiegészítője a szintén a Thermotech által gyártott és forgalmazott padlókonvektor, amelynek felfelé áramló meleg légfüggönye a nyílászárók használatakor meggátolja a helyiség gyors áthűlését, és beépítése megakadályozza az ajtók, ablakok párásodását. A szegélyfűtőtest és a padlókonvektor egyaránt nagyon könnyen takarítható, köszönhetően a kis felületű és diszkrét kialakítású külső megjelenésnek.

Látvány és hatékonyság
A Mani Kft. által forgalmazott, norvég gyártmányú JOTUL fatüzelésű kandallók és kályhák egy szép hagyományt idézve a városi embereket is a természethez hozza közelebb. A tűz látványa és hangulatos játéka különös esztétikai élményt rejt, mindamellett, hogy az üzemeltetési költségek terén is komoly anyagi megtakarítást nyújt. Az ebben a termékben használt speciális szellőztetés kiemelkedő hatékonyságot tesz lehetővé, így egyes modellekkel akár nyolc órán keresztül fűthetünk csupán egyszeri tűzrakással. Ennek köszönhetően egész éjszaka folyamatos fűtés biztosítható.
Az alkalmazott speciális égetési technológia rendkívüli módon modernizálta a fafűtéses rendszereket, mely az úgynevezett CB - „Clean Burn” - kettős égetésen alapszik. Ez azt jelenti, hogy a tűztér belsejében különlegesen kiképzett fúvókákon át tiszta levegő áramlik, amely az égésben lévő fa felszálló füstgázait másodlagos égéssel elégeti, így nagy mértékben csökken a szennyeződéskibocsátás. A kialakított rendszer lehetővé teszi a jól szabályozható szellőztetést, mely hosszú fűtésidőtartamot biztosít. A CB rendszerrel nem csak hatékony, de egy lassú égést is megvalósítunk, melynek látványa semmi mással össze nem téveszthető.

Elektromos fűtőpanelek
Az ugyancsak a Mani Kft. által forgalmazott, norvég gyártmányú Nobo elektromos fűtőpanelek nem csak Európában, hanem már Magyarországon is bizonyítottak. Ezeknek a fűtőpaneleknek lényegesen kisebb a fogyasztásuk, mint más, régebbi rendszereknek. Az önálló termosztátokkal minden helyiségben külön-külön beállítható a kívánt hőmérséklet. A panelek programozása az energiafogyasztást akár húsz százalékkal is csökkentheti, mivel a Nobo termosztát moduljaival kettős hőmérséklet-beállítást lehet beprogramozni, így helyiségen ként határozhatjuk meg, hogy a nap melyik időszakában hány fok legyen.
A paneleket könnyű felszerelni, kialakításuk nem igényel utólagos szakmunkát. A fűtés tiszta, hangtalan, biztonságos, környezetbarát és karbantartás nélkül üzemel. Pontosan szabályozható és igény szerint programozható akár telefonhívással vagy interneten keresztül is. Mindezek mellett az egyik legfontosabb előnyök közé tartozik, hogy a kiépítési, beruházási költség hetven-hetvenöt százalékkal kevesebb, mint a gázüzemű rendszerek esetében. Gerenda-, rönk- és könnyűszerkezetes házakba ideális.

Amikor meleg a parketta
Az igazán energiatakarékos házak fűtési rendszere a padlófűtés. Ezek a rendszerek húsz százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos fűtési berendezések, ami az egyre növekvő energiaárak mellett nem el hanyagolható szempont. A Trópusifa-stúdió által forgalmazott termékekkel Magyarországon is mindennapossá válhat a parkettás padlófűtés. A tömör és többrétegű kész és félkész import parketták mindenben megfelelnek a padlófűtés különleges követelményeinek, szépségükben és egyediségükben minden igényt kielégítenek. A padlófűtés kialakítása történhet nedves eljárással, betonozással vagy száraz technológiával. Utóbbi Magyarországon újdonságnak számít. Egyszerű, gyors, időt megtakarító beépítés. A rendszer használatához nem szükséges betonréteg felhordása, így nem kell három-négy hetet várni az esztrich száradására. A parketta azonnal ráhelyezhető a fűtőrétegre. Ez a technológia alkalmazható új épületeknél is, de hatalmas lehetőségeket kínál elsősorban régi, fafödémes házak fűtésrendszerének felújításánál, ahol a födém nem bírná ki a betonterhelést. Egy száz négyzetméteres lakás fűtés- és burkolatfelújítását ezzel a technológiával egy hét alatt el lehet végezni.

A természet energiája
A napkollektorok a nap hősugárzását hasznosítják, azt összegyűjtik, és abból rendszerint melegvizet állítanak elő. A napkollektorok működése igen egyszerű. A nap energiáját hasznosító kollektor elnyeli a napsugár által közvetített hőt, és azt átadja a kollektorban keringő folyékony, fagyálló, jó hőköz-vetítő folyadéknak. Ezt a folyadék egy zárt, hőcserélő tartályban átadja a többlethőt a bojlerban tárolt víznek.
A Gaiasolar felépítésüket tekintve kétfajta napkollektort forgalmaz. A sík kollektor hagyományos felépítésű, az olcsó árkategóriába tartozik, de kis hatásfok jellemzi. Télen a használata behatárolt. A vákuumcsöves kollektor esetében két üvegréteg között légmentes közeg biztosítja a kiváló hőszigetelést. Hatásfoka nyáron harminc, télen akár hatvan százalékkal is nagyobb lehet a hagyományos sík kollektorénál. A vákuumos kollektor műszaki felépítése bonyolultabb, bekerülési ára is magasabb. A Gaiasolar főleg használati melegvíz előállítására alkalmas rendszereket épít. A fűtés kiváltására a napkollektor nem alkalmas, csak fűtésrásegítésre, vagyis a meglévő fűtés harminc százalékban váltható ki.

Környezetbarát hőtermelés
A hőszivattyú olyan nagyteljesítményű klímagép, amelyet elsősorban fűtésre használnak, de nyáron egy átkapcsolással hűtött vizet tud keringetni a fűtési rendszerben, tehát klímagépet pótol. Jelenleg több mint százmillió fűtési hőszivattyú üzemel a Föld országaiban. Európában is egyre inkább teret nyer, különösen azokban az országokban, amelyek importálni kénytelenek a fosszilis energiahordozókat, és államilag támogatják a környezetbarát hőtermelést. A hőszivattyú előnye, hogy kicsi a helyigénye, ugyanakkor nagy teljesítményekre is alkalmas, és önállóan képes nagyobb igények teljes ellátására hidegebb vidéken is. Az ország háztartásainak harmada még nincs vezetékes gázzal ellátva, elektromos ellátás azonban mindenütt van. Ezeken a területeken és az új építkezőknek kellene az EU-hoz hasonlóan kedvezményeket, hiteleket adni. Svájcban és Kanadában például az új lakóházakban a szakemberek leginkább már hőszivattyús fűtést terveznek.

Biztonságos kémények
A Leier (LK, LSK) kéményrendszer a családi házak, ipari épületek egyedi és központi fűtésének biztonságos füstgázelvezetésére nyújt megfelelő megoldást gáz, olaj, szén vagy fa tüzelőanyag használata során. A Leier kémények jó hőszigetelő tulajdonsága következtében az épületek fűtése gazdaságosabban oldható meg, és öt-hétszázalékos energiamegtakarítás érhető el évente.
A Leier Turbo kémény a zárt égésterű tüzelőberendezések gyűjtőrendszerű égéstermék- elvezetésére alkalmas. A készülékek égőtere a helyiségtől hermetikusan el van választva, az égéstermékek visszaáramlása a helyiség légterébe kizárt, mert az égéshez szükséges levegőt a berendezések a kémény levegőbevezető járataiból kapják.

Rusztikus kályhák téglából
A Golden Home a téglából épült kályhák specialistája. Persze nem csupán ez a profiljuk, de egyedi darabjaik külön bútordarabként jelenhetnek meg a lakásokban, családi házakban, nyaralókban. Az általánosan elterjedt álláspont szerint a tégla kályhaépítésre kevésbé alkalmas, egyes kályhások viszont, kiismerve az anyag tulajdonságait, kifejezetten erre a feladatra specializálódtak. Ők már tapasztalatból tudják, hogy melyik kisméretű tégla használható kályhaépítésre anélkül, hogy hő hatására elrepedne. Az építés során a téglák belső oldalába lyukakat fúrnak, és ezek segítségével dróttal ugyanúgy megkötik a kályhát, mintha csempéből készülne. A nagyobb hőnek kitett részeken samottbéléssel védik a téglát az elpattanás ellen. Ezen kályhák tulajdonságai némiképp különböznek a cserépkályhákétól, ugyanis lassabban veszik fel és adják le a meleget. A téglakályha rusztikus szobabelsőkhöz illő, önmagában is dekoratív fűtőberendezés.

Tűzvédelem
Írta Szitányi Magdolna

Faházaink nem égnek gyakrabban, mint a kőházak, mert ami igazán ég, az a kőházakban is általában fából készül. Ezek pedig a mennyezetek és a tetők.

A faanyagú szerkezet éghető, de tűzben való viselkedése bizonyos körülmények között még kedvezőnek is mutatkozhat, összehasonlítva például a fémekkel vagy a műanyagokkal. A fa égése csak fokozatosan alakul ki, égve nem csepeg, felületi lángterjedési sebessége alacsony, füstfejlesztő képessége közepes, szilárdságát csak fokozatosan, az elégett keresztmetszet arányában veszíti el. 800 Celsius-fok körül, negyedóra után az alumíniumszerkezetnek már nyoma sincs, az acéltartó is lényegében megfolyt, a fatartó pedig szilárdságának még csak ötven százalékát veszítette el.
A kezdeti tűz kialakulása a felület tagoltságával, megmunkáltságával, célszerűen megválasztott bevonó anyagok alkalmazásával késleltethető.

Az építkezés mely fázisában kell a tűz elleni védelemre gondolni?
A helyes válasz: legkésőbb a tervezőasztalon. Már itt el kell dönteni, hogy milyen fából és milyen szerkezeti kialakításban fogjuk „realizálni álmainkat”. Mindenképpen ebben a fázisban kell a jogszabályi kötöttségeket is érvényre juttatni. Az építőipari tűzvédelmi előírások az épületek rendeltetése és szintjeinek száma függvényében rögzítik azokat a követelményeket, amelyeket feltétlenül be kell tartani. Ezek minden esetben érintik többek között az adott szerkezet éghetőségét, tűzállósági határértékét és az egyéb követelményeket.

Mikor kell „égéskésleltetni”, milyen mértékű tűzállósági határértéket kell biztosítani?
Az építőipari célra alkalmas természetes faanyag a „közepesen éghető” anyagcsoportba tartozik. Ilyen anyagból égéskésleltető szerrel való kezelés nélkül építhető például: egyedül álló családi ház, üdülőépület maximum 300 nm kiterjedésű tűzszakasszal; legföljebb 200 nm alapterületű egyszintes tárolóépület (nem éghető anyag tárolására); 1000 nm-nél nem nagyobb területű mezőgazdasági gépjavító műhely stb. a felsorolás értelemszerűen nem teljes.
Az előírt mértékű tűzállósági határérték a vonatkozó jogszabályból tételesen megállapítható (ez az a bizonyos 15 vagy 30 perc, ami a felkészületlen kivitelezés esetében a műszaki átadásnál szokott problémát jelenteni).
Gerendaházak esetében a statikailag szükséges keresztmetszetek általában tűzállósági határérték szempontjából is elégségesek.
A favázas könnyűszerkezetek esetében viszont a tűzállósági határértéket minden esetben, az éghetőségi besorolást pedig kritikus esetben, szakintézeti vizsgálattal kell igazolni. Égéskésleltetésre ezekben az esetekben sincs szükség.
A felsoroltaknál csak valamivel is magasabb rendű épületek (pl. iskolák, kétszintesnél magasabb lakóépületek vagy egyes közösségi épületek stb.) esetében már követelmény a „nehezen éghető” tulajdonság. Ezekben az esetekben a faszerkezetű elemeket égéskésleltető kezelésben kell részesíteni. Az ilyen épületekre az előírt tűzállósági határérték is magasabb, amelynek teljesülését intézeti laboratóriumi vizsgálattal és/vagy tűzállósági határértékre történő számítással kell igazolni.

Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk hatása
Az EU megalkotta az égési jellemzők új minősítőrendszerét. Alapvetően új vizsgálati módszerekkel, a jelenleginél több alcsoportot határoznak meg a nehezen és a közepesen éghető anyagcsoporton belül.
Az új módszerekkel megállapított jellemzők jól informálnak a különböző fizikai tulajdonságú faválasztékok, a különböző fafajok tűzben való, egymástól eltérő viselkedéséről, ezáltal is segítve a biztonságosabb megoldás választását. A jogszabályi háttér változásának időpontja ma még pontosan nem ismert. Ha tehát a jogszabály szerint a házainkat nem is kell égéskésleltetni, de azért ajánlatos… Erre a célra különféle anyagokat fejlesztettek ki a gyártó cégek. Ajánlatos az úgynevezett hőre habosodó bevonatok alkalmazása. Ezek az anyagok hő hatására felhabosodnak, a tűztől elzárják és hűtik a faanyagot, így késleltetik a meggyulladását. Ezek az anyagok általában fehérek, de színezhetők. Lényegesen drágábbak a hőre habosodó, színtelen, transparent lakkok. Néhány égéskésleltető bevonat egyúttal gomba-rovarkár elleni megelőző védelemre is alkalmas. Faházak építésénél tanácsos minden esetben kikérni tűzmegelőzésben járatos szakértő véleményét.
Összefoglalva, kicsit pongyolán azt mondhatjuk, hogy az éghetőségi besorolás a szerkezet meggyulladására jellemző, és ezt tudjuk késleltetni különböző bevonatokkal. A tűzállósági határérték viszont azt határozza meg, hogy a már égő szerkezet mennyi ideig őrzi meg az állékonyságát. Ezt kizárólag méretezéssel lehet befolyásolni.
(a szerző faanyagvédelmi szakértő, építész-tűzvédelmi szakértő)

A gombák
Írta Babos Rezső

Bánatos (nem csak fa-) háztulajdonosok gyakran kérdezik: Miért pont én? Miért pont az én házam lett gombás? Tényleg, miért? Miért pont az ő háza, és miért nem a szomszédé? Vizsgáljuk meg tehát a gombásodás lehetséges okait.

„Faanyagot csak gombamentesítő kezelés után szabad beépíteni.” 253/1997.(XII.20) Kormányrendelet 53.§(5)
Egy gombafertőzés kialakulásához elsősorban gombaspórára van szükség, ami fölös mennyiségben mindig, mindenütt található. Természetesen ebből nem lesz mindig, mindenütt gombafertőzés, de ahol „szerencsésen” alakulnak a körülmények, vagyis a gombaspóra körül a fa nedvességtartalma 20-22 százalék, a hőmérséklet 18-20 celsiusfok, a kémhatás enyhén savanyú, ott bizony kicsírázik, és utána nincs megállás. Számunkra azok a legveszélyesebb gombafajok, amelyek életfolyamataikkal megteremtik maguknak a kedvező életkörülményeket. Így azután, ha számukra kellemetlenné is válnak külső viszonyok (pl. a szerkezet később kiszárad), zavartalanul tovább élnek és bontják a faanyagot. A fenyő lemezestapló termőtestét csak ritkán látni. Micéliumai a faanyag belsejében élnek, és lassan „csővé” alakítják (1. és 2. sz. fotó).
A házi kéreggomba az időjárás melegedése miatt egyre elterjedtebb. Vízigényes, ezért többnyire csöpögő radiátorok, vízcsapok alatt, rosszul szigetelt falak menti faanyagban lakik, de ázó padlásterekben is gyakori vendég (3. és 4. sz. fotó). Behatol a téglafalba is, majd onnan visszanőve fertőzi az időközben újonnan beépített faanyagot.
Nevével ellentétben a pincegomba nemcsak pincékben lakik, hanem minden nedvesedő faanyagban megtalálható. Micéliumai jellegzetesen legyező alakban terjednek (5. sz. fotó). Különösen veszélyes, mert saját korhasztása mellett (6. sz. fotó) előkészíti a terepet a könnyező házigomba számára.
Épületeink legveszedelmesebb kártevője a könnyező házigomba (7. sz. fotó). Mindent elpusztít, ami cellulózt tartalmaz. Fát, papírt, cellulóz tartalmú textilt, szigetelőanyagot stb. (8. és 9. sz. fotó). Könnyedén áttör a tégla-, kő- vagy betonfalon, és akár hat-nyolc méteres távolságban is megtalálja táplálékát, a faanyagot, és elpusztítja.
A faházak védelméről gondolkodva, előző cikkünkben megállapítottuk, hogy nagyon fontos a faszerkezetek szárazon tartása, amelyben a tervezőnek, a kivitelezőnek és az üzemeltetőnek egyaránt van feladata.
Most a faanyag kémiai védelmével foglalkozunk.
A kémiai védelem során a faanyagra vagy a faanyagba olyan védőszereket juttatunk, amelyek megakadályozzák a káros élőlények megtelepedését (megelőző védelem), esetleg a már megtelepedett káros élőlényeket elpusztítják (megszüntető védelem). A munka elvégzésénél nagyon fontos szempontokat kell összehangolni. A védelemnek először is el kell érnie a fenti célokat, de úgy, hogy ne veszélyeztesse se a környezetet, se a dolgozók, se a bent lakók egészségét. Meg kell felelnie esztétikai követelményeknek, összeférhetőnek kell lenni más felületkezelő anyagokkal stb.
Nagyon fontos tehát egyrészt a megfelelő védőszer kiválasztása, másrészt az előírt technológia szigorú betartása. A megszüntető védelmet jobb a profikra bízni. A gyártó és a kivitelező feladata a megelőző faanyagvédelem.
Állandó probléma a kékülés, a fülledés. Gombafertőzés okozza. Nem változtatja meg a faanyag műszaki tulajdonságait, de súlyos esztétikai hibát jelent, és előkészíti a „terepet” komolyabb farontó gombák számára. Átmeneti, hét-nyolc hónapra szóló védettséget érhetünk el a Sinesto B vagy a Wolsin FL-35 nevű faanyagvédőszerrel. A kezeletlen és a kezelt faanyag összehasonlítását a 10. sz. fotón láthatjuk.
A faházak alsó egy, vagy legföljebb két gerendasorát (ami a szigetelésen fekszik) célszerű nyomás alatt védőkezelt anyagból készíteni. Az épület használóját ezáltal sok kellemetlenségől óvhatjuk meg, mert minden későbbi nevesség ezeket az elemeket éri, és emiatt nagy a gombafertőzés veszélye.
Olyan céget válasszunk, ahol a telítéshez Wolmanit CX-S vagy Wolmanit CX-10 védőszert alkalmaznak, mert a különböző ellenőrző szervek (pl. a Német Munkabiztonsági Hivatal) ezek hatóanyagát javasolják a régebbi, veszélyes krómszármazékok helyett (11. sz. fotó).
A faházak többi szerkezeti elemét már nem szükséges nyomás alatt védőkezelni, de az áztatásos faanyagvédelem több mint ajánlott (12. sz. fotó). Lehetőleg olyan vizesbázisú védőszert válasszunk, amely kémiailag kötődik a fa cellulóz rostjaihoz, onnan nehezen mosható ki, és adott esetben összefér a későbbi felületkezelő anyagokkal. Az áztatásos védőkezelés különösen fontos a szendvicsszerkezetű házak „örökre” eltakarásra kerülő tartóelemeinél.
Amennyiben a faanyag kezelésénél megengedett a zöldeskék vagy barnásvörös szín, ajánlott védőszer a Wolmanit QB-1. Ha későbbi színezés miatt a kezelésnek nem szabad látszania, akkor eredményesen használható a Bionatur színtelen faanyagvédőszer. (Kémiai vizsgálattal a színtelen védőszer jelenléte is kimutatható!)
A faanyag áztatását nem mindig sikerül megszervezni. Ilyen esetben, jobb híján, a helyszínen kell elvégezni a védőkezelést. Ez történhet mobil zárt rendszerű permetezővel, mázolással vagy teddy-hengerrel. Ekkor olyan védőszert válasszunk, amely kis mennyiség felhordása esetén is megfelelő szintű védelmet biztosít. Ilyen a Bionatur színtelen vagy a sokféle színben kapható Bionatur color. Igen jó védőszer továbbá a Diffusit S, amely szintén lehet színtelen vagy színezett.
Amennyiben előre védett faanyagból készül a ház, összeszerelés előtt a munka során levágott, lefaragott felületeket védőszerrel alaposan le kell mázolni. Az egész védelmet és az addig ráfordított költséget veszélyeztethetik a kivitelezők, ha ezt a lépést kihagyják, pedig ez gyakran előfordul. Bizonyos rutin mondatokat fejlesztettek ki erre a célra, például, hogy „nincs benne a vállalási árban”, meg hogy „régen se csinálták”. A legrosszabb szöveg az, hogy „majd ha készen lesz, akkor lefújjuk”. Ha ezt elfogadjuk, akkor ki kell fizetni a kezelés díját, de akkor is csak félmunka lenne, ha rendesen elvégeznék, de erről szó sincs.
A ház nem barackfa, hogy oda permetezzünk, ahova látunk. A legfontosabb a védelemben az, ami nem látható, és ha jól végeztük a munkát, akkor később sem fogjuk látni, mert nem kell kibontani… Ezeket a szövegeket tehát nem kell komolyan venni, hanem kőkeményen meg kell követelni a korrekt faanyagvédelmet.
(a szerző faanyagvédelmi szakértő, a Budapesti és Pest Megyei Mérnökkamara tagja)

A rovarok
Írta Babos Rezső

Amikor valaki egy kő- vagy téglaházat épít, be kell tartania rengeteg előírást. Meg kell oldania statikai, hőszigetelési, hang- és vízszigetelési problémákat. Meg kell küzdenie penészesedéssel, rengeteg technológiai vízzel, el kell kerülnie a salétromosodást. Úgy tűnik, hogy a gerendaház építői kényelmesebb helyzetben vannak, hiszen a fa szinte mindent „magától” tud. Szálirányra merőlegesen jó vízszigetelő. Megfelelő méretezés esetén kiváló a hő- és hangszigetelése, nincs technológiai víz, gyors, kényelmes és tiszta az építés. A házba beköltözőknek pedig olyan jó közérzetet biztosít, amely semmivel nem helyettesíthető. A gerendaház párát vesz fel, később leadja, temperál, lélegzik, egyszóval él.

Természetesen, mint minden élőlénynek, a faanyagnak is megvannak az „ellenségei”. Van egy csomó másik élőlény, amelyik egyszerűen meg akarja enni. A ház azonban végső soron a miénk, lakni szeretnénk benne, ezért jogosan igyekszünk ezeket az élőlényeket távoltartani tőle, a lebontási folyamatot lassítani, sőt ha lehet, meg is gátolni.
Először vegyük sorra a leggyakoribb fenyegető veszélyeket, és utána majd megtárgyaljuk a védekezés lehetőségeit is. A farontó rovarok közül a cincérfélék hosszabb-rövidebb csápú bogarak. Számunkra a legveszélyesebb fajuk a házicincér. Párosodás után a nőstény petét rak a farepedésekbe. A petékből kikelő kis lárvák befúrják magukat a fa anyagába, ott legalább három-öt évig élnek, folyamatosan növekednek, (1. sz. ábra) és fúrják a járataikat. A járatok csökkentik a fa hasznos keresztmetszetét (2/a és 2/b sz. fotó). Fejlődési ciklusa végén a lárva átalakul az úgynevezett „nemzővé” (3. sz. fotó), kirágja magát a fából, párt keres, párosodik, petéket rak, és kezdődik elölről a körforgás. Ha szerencsénk van, ez már nem a mi házunkban zajlik, de ha kellemesek a körülmények számukra, akkor bizony nem keresnek új helyet.
A kopogóbogarak sötét, barnásvörös bogarak. Kemény- és lombos fában is előfordulnak. Nevüket onnan kapták, hogy egyes hímek a fejükkel egy-egy jelsorozatot kopognak a fán, így kommunikálnak a nőstényekkel. Egyik jellegzetes fajuk a halálórája, (6. sz. fotó), amelynek álcája (4. sz. fotó) éjszakánként hangosan rág „perceg” a fában. Beépített faanyagban, műtárgyakban, bútorokban óriási károkat okoznak (5/a és 5/b fotó).
A sárgásbarna közönséges szijácsbogár (9. sz. fotó) álcáinak (7. sz. fotó) kedvencei a kemény-lombos fafajok, túlnyomórészt a tölgyek, a kőrisek és az akác, amelyekből lakásainkban leginkább lambéria és parketta készül.
A faházak lakóit néha megijeszti az óriás fenyődarázs tömeges rajzása (12. sz. fotó). Kártételük nemcsak az összefurkálásban merül ki (11/a és 11/b sz. fotó), hanem peterakáskor egy gombával is „beoltják” a faanyagot, amely korhasztja azt (10. sz. fotó).
A kártevő rovarok elleni védekezésre fizikai és kémiai lehetőségeink vannak. A fizikai faanyagvédelem a tervezőasztalon kezdődik. Egy házat úgy kell megtervezni - és természetesen meg is építeni -, hogy az ne vizesedjen, de ha mégis beázik, akkor képes legyen kiszáradni is. A víz három irányból juthat az épületbe: lentről, fentről és középről. A tervező lelkén általában a lenti és a fenti vizek száradnak. Például, ha nem időt álló, jó minőségű szigetelőanyagot tervez, hanem mondjuk két réteg csupaszlemezt, ami az első nyár után összetöredezik és átengedi a talajpárát. No persze az is előfordul, hogy a kivitelező korrigál az árrésén, „kissé” eltér a tervtől, és elspórolja a szigetelést vagy nem az előírt minőségben készíti el. Ez a lenti víz.
A fenti víz a tornyocskákon, nyolcszögletű „kutyaólakon” és a többi időzített bombán keresztül, majd a tetőn át jut be az épületbe. „Középről” a vizet többnyire a tulajdonos engedi a házba. Hétvégi házakban kedvelt módszer a vízvezeték szétfagyasztása. Lakóházak esetén nyitva hagyott csapokkal, csöpögő radiátorokkal oldják meg ezt a feladatot. Jogos a kérdés, hogy miért olyan fontos a rovarkárok szempontjából, hogy a faszerkezet száraz legyen. Azért, mert a nedvesedő faanyagot megtámadják a gombák, és a kissé gombabontott faanyag már nem olyan „rágós”, azért előszeretettel költöznek bele azok a rovarok, amelyek a kéregmentes, légszáraz faanyagot messze elkerülik.
Ha tehát társbérlők nélkül szeretnénk lakni, építsük a házunkat száraz, kéregmentes, gomba- és rovarfertőzés nélküli faanyagból. A kémiai védekezés azonban ebben az esetben sem kerülhető el.
A továbbiakban felsorolunk több olyan „megelőző” faanyagvédőszert és felületkezelő anyagot, amelyeknek mértékletes és szakszerű felhasználásával úgy tudjuk távoltartani a kártevő rovarokat, hogy egészségünket vagy komfortérzésünket kockáztatnánk.
A faszerkezetek összeszerelés előtti áztatásához WOLMANIT QB-1, öszszeszerelés közben vagy utána mázoláshoz BIONATUR, felületkezeléshez, színezéshez BIOTAN vagy BIOLUX lazúrcsaládot - mely semmilyen biocid anyagot nem tartalmaz - ajánljuk. (folytatjuk)
(a szerző faanyagvédelmi szakértő, a Budapesti és Pest Megyei Mérnökkamara tagja)

Életfilozófia és szerelem
Írta: Ferenczi Attila

...Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden maghozó növényt és minden fát.. (I. Mózes 1,29)
Gyere fiam, csaptassuk meg a zsinórral ezt a fát! - szólt édesapám, s vonal mentén egy hosszú élű fejszével, a palonkáccsal kifaragta a rönköt, s a gerendák végeit összerótta béhúzó gerezdbe. Így építettük meg az első közös boronaházunkat a hegyekben.

A nyári szénakaszáláskor gyakran szívtam magamba ennek a faháznak az illatát, s közben arról álmodoztam, hogy nagyon szép házat lehetne építeni, ha valamilyen módon illeszteni tudnánk az egyenetlen felületű rönköket.
Felnőttem, a világot a nyakamba vettem, de a gondolat s az élmény gyakran visszatért és foglalkoztatott. Sajnos a kísérletezés lehetősége térségünkben a magántulajdonú erdők hiányában nem adatott meg, de Amerikában, ahol ez adott volt, a megoldást megtalálták.
Alaszkában élő barátom megmutatta a dolog nyitját: a körzőt (scribe). Ez az eszköz, amely segítségével az egyenetlen felület ívét át lehet vinni a másik fára. A többi már egy véső dolga. Hazatértem, s néhány fiatal ácscsal rönkházat építettünk.
Ha elég erős a kötődés ahhoz a helyhez, ahol az ember talpa először a földet megérintette, akkor visszalép apja, nagyapja nyomdokaiba, s olyan értékrendet, életformát követ, amely nemzedékek hosszú sorain át helyesnek és boldogítónak bizonyult az ember és környezete számára.
Az „öregjeink” a fát minden formájában tisztelték. A fához a nevüket s munkájukkal, tudásukkal értéket adtak, és ezáltal maguknak jó hírnevet szereztek.
Az ősök életvitele kevés természeti energiafelhasználást igényelt. Nem hagytak mellékterméket és szemetet maguk után. Úgy adták át a darabka földet, amit a lábuk először érintett, ahogyan azt örökölték.
A rönkház életfilozófia és szerelem. Aki szerelemből épít rönkházat, az úgy teremt otthont magának, hogy ezzel a természethez s az ősök letisztult életformájához igyekszik visszatérni.

Egy fedél alatt
Írta: Illés Gábor

A tetőfedés úgy változott meg hazánkban az elmúlt tizenöt év alatt, mint ahogy az építőipar hagyományai. Előkerültek rég elfeledett magyar építési módok, és meglátogatott bennünket a nyugati és északi technológia is.

Régi épületeinken, vidéken legnagyobb számban cseréptető fedte a házat. Ám fellelhető a magyar hagyományok között a nád, a fazsindely, a pala vagy a mázas cserép is. Ezeket épp úgy használják ma, mint ahogy a más kultúrákból érkezett remek megoldásokat. Az egyszerűen elérhető, tüzépen vagy mintaboltban kapható, mindössze általános tetőfedési szakértelmet igénylő anyagok a népszerűbbek, de nem árt, ha ezekből is az anyaghoz konkrétan értő szakember tervezi meg a fedés minden részletét.
Ma az egyik legnépszerűbb tetőtípus a mediterrán, amely alacsony hajlásszögéről, és délies, koppó cserepéről ismertetik meg. De sokan építenek szívesen a magyar hagyományok szerinti cseréptetőt, rézkakassal, míves munkájú eresszel.
A ma talán legnagyobb számban használt fedőanyag a betoncserép, mely tartóssága mellett alacsony árával hódít. A nád-és fazsindely tetők ma már nem olyan népszerűek éghetőségük, gondozásigényük miatt. Pedig ezekre is megvan már a megoldás. Az északi és nyugati kultúrából származó bitumenes zsindely nagy teret hódított magának az egyszerű formálhatósága által nyújtott végtelen számú tetőformák kialakításánál. Léteznek cserepet formázó mintájú bádoglemezek is a leggyorsabb megoldást keresőknek. És még sok-sok megoldás létezik az itt hagyományos, vagy az import technológiákból a tetőhéjazat kialakítására. Ám a tapasztalt szakemberek tudják, hogy a szép tető a jó minőségű fagerendáknál kezdődik. Itt sem érdemes spórolni.
Egy faipari vagy erdészeti vállalattól érdemes vásárolni, mivel az itt dolgozó szakemberek tudják, milyen fa kell egy adott tetőelem elkészítéséhez, és szárítani sem felejtik el a fát. A kiegészítő elemek hosszú sora teszi teljessé a tetőt, mint tetőablak, hófogó, széldeszka. Ám mindez csak statisztál a lényeg mellett.

Kóklerek kíméljenek!
Írta: Farsang Attila

Napjaink felgyorsult irama előtérbe hozta a gyorsabb építés és lakáshoz jutás igényét is. Ezen szerkezetek hazánkban újdonságnak számítanak. A történelmi visszatekintés során elsősorban hagyományos, „nehéz” szerkezetekből, falazva készülő házakkal találkozhatunk (fellelhetők azonban olyan favázas épületek is, amelyek a mai könnyűszerkezetes házakkal mutatnak rokon vonásokat). Mindezek miatt ezen építési technológiát körüllengi egyfelől divat, újszerűség, másfelől bizalmatlanság, gyanakvás érzése is.

Jelen írásban röviden bemutatásra kerülnek a könnyűszerkezetes technológiával készülő épületek főbb előnyei és hátrányai (összehasonlítva a hagyományos építési móddal), valamint a leggyakrabban előforduló építési és egyéb hibák. Ezután talán eldönthetővé válik a laikus építtető (leendő lakástulajdonos) számára is, hogy milyen feltételek mellett, milyen körülmények között érdemes belevágni az ilyen jellegű építkezésekbe.
Egy adott építési mód, alkalmazott épületszerkezet kialakulásában az éghajlat és földrajzi fekvés (szél, csapadék, napsütés menynyisége és a hőmérséklet), a beszerezhető építőanyagok (erdő, sziklás terület), és a kultúrkörnyezet (életmód, társadalmi összetétel, vallás, egyéb) játssza a legfontosabb szerepet.
A vastag, masszív szerkezetekhez szokott szemnek alapvetően furcsa a vékony, könynyű elemekből összeálló szerkezetek látványa. Napjaink építőipara azonban ez irányba halad (a hagyományos építési módok területén is: vékonyabb, pontosan méretezett betonszerkezetek, karcsú, egyre kisebb vastagságú falszerkezetek).
Valamennyi épület teljes életciklusát tekintve folyamatosan szükség van szakemberekre. A pénzügyi, jogi tanácsadók az előkészítésben, a műszakiak a tervezésben, a szakértők, szaktanácsadók a használatban, felújításban, bontásban segítenek. Az épülethasználat őnélkülük csupán a laikus küzdelme a szerkezetekkel. Épületeink élettartama erősen függ attól, hogy mennyire vesszük komolyan az előbb leírtakat. Sajnos ma Magyarországon „a focihoz és az építészethez mindenki ért”, érteni akar. Ez létrehozza azon színvonaltalan, műszaki hibákkal telített épületek garmadáját, amelyek ma körülvesznek minket. A hagyományos technológiával épülő szerkezetek elviselek ezt a rossz hozzáállást, azonban a könnyűszerkezetes épületek nem. Ennek következményeként gyorsan kialakul az a vélemény, miszerint ezek a szerkezetek „rosszak”. Jó vagy rossz anyag, szerkezet azonban nem létezik, csupán az adott követelményeknek megfelelő, vagy nem megfelelő.
A hagyományos szerkezetek tartalékai némiképp gazdaságtalanná teszik az ilyen építést. A könnyűszerkezetes építés „hatásokra méretezése” gazdaságos, azonban nehezen viseli a rossz tervezést, minőségen aluli kivitelezést. Ezen épületettípusok készítését (ma még) csupán gyakorlott, referenciákkal rendelkező kivitelezőkkel javasolt végeztetni. Nagyon precíz, alapos munkavégzésre van szükség, míg a falazott technológiájú épületszerkezetek esetén akár több centiméteres eltérések is megengedhetők. Az ehhez szokott kivitelezők csak nehezen tudnak az elvárásoknak megfelelni. Ezek után érthető, hogy ezen szerkezetek esetleges „házilagos kivitelezése” mennyi veszélyt rejt magában. A könnyűszerkeetes építési mód korszerűnek tekinthető, emiatt megköveteli a korszerű építést is (gépek, szerszámok, gondolkodás). A „finomabb” részletmegoldások mindenképpen megkövetelik kiviteli tervek készítését, enélkül a ház építésekor súlyos problémák merülhetnek fel.
Száraz technológiák alkalmazásával lehetővé válik az épületbe kerülő nedvességmennyiség jelentős csökkentése, ami elkerülhetővé teszi a fagy- és penészkárokat, valamint gyorsabb (időjárástól független) építést tesz lehetővé.
A gyakran faanyagú vázrendszer és kitöltő elemek erősen érzékenyek a nedvességre. A faanyagok védelme elhagyhatatlan. A fát nemcsak a nedvességtől, hanem a rovaroktól, gombáktól és a tűz hatásaitól is védeni kell.
Az épület terepből való kiemelése nagyon fontos. A felverődő nedvesség és a talajjal való érintkezés a lábazati zóna vizesedését okozhatja.
A pince kiépítése könnyűszerkezetből nem lehetséges, de létezik olyan gyártott elemrendszer, ami gyors és száraz építést tesz lehetővé. Természetesen hagyományos technológiájú pince is készíthető.
A vizesblokkok (fürdő, WC, zuhanyzó) szigetelése elhagyhatatlan (így van ez hagyományos technológiájú épületeknél is, de azon szerkezetek tartalékai elviselik az ilyen tervezői és kivitelezői hiányosságokat), nedvességnek fokozottan ellenálló építőlemezekre, valamint (kent és lemezes) szigetelésekre van szükség.
A könnyűszerkezetes házaknál az áthallás is okozhat problémákat. Az ilyen házak nagy százaléka ugyan szabadonálló családi ház, ám készülnek többlakásos épületek is. Mivel nehéz szerkezetek beépítésére általában csak nehezen nyílik mód, a réteges szerkezetek hozhatnak elfogadható műszaki eredményt (gondos akusztikai tervezés után).
Teherbírási kérdések merülhetnek fel abban az esetben, ha a szerkezetek nem megfelelően kerülnek összekapcsolásra (kevés a rögzítések száma, vagy csupán szegezés történik).
A szerkezetek hőszigetelő képessége a nagy vastagságú hőszigetelések alkalmazásának lehetősége miatt nem okoz problémát, de a hőtároló képesség (hőmegtartás) már igen. Ez esetben megoldás lehet a szerelt, de nehéz falelemek beépítése (kerámia, beton).
A javítási munkák kis szennyezéssel, törmelékkel elvégezhetők. Ez talán segítségére van a lakóknak abban, hogy „bátrabban” belekezdjenek egy szükséges karbantartási, felújítási munkába.
A tervezett, a vázrendszer között végigvitt vezetékelés nem okoz problémát (sőt megkönnyíti a szerelést), azonban az utólagos elhelyezés és falhelyreállítás több hibajelenséget is előidézhet, mivel azt gyakran nem hozzáértők végzik (merevítési, lég- és párazárási gondok).
Az építés közbeni ellenőrzés nem elhagyható, és gyakori ellenőrzés és karbantartás szükséges használat közben a szerkezetek fokozott érzékenysége miatt. A javítás a legtöbb esetben olcsó, de nagyon sürgető is, mert gyorsan nagy károk keletkezhetnek, és ennek fejleményeként sokszor már csak a bontás jöhet szóba. Az átépítés is fokozott odafigyelést, tervezést (!) igényel.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy épület használatának megfelelősége talán az egyik legfontosabb tényező a szerkezetek sorsának alakulásában. A gondos karbantartás (ereszcsatornák tisztítása, fedési elemek pótlása), a gyakori, de rövid idejű szellőztetés (kb. napi 4-5 × 5-10 perc), a kielégítő fűtés mind-mind meghatározó tényező. A könnyűszerkezetes épületekhez (is) használati útmutató jár (a kivitelező vagy a szerkezet beszállítója adja át). Ezt elolvasva, értelmezve lehetővé válik, hogy a laikus lakók is „szakember módjára” tudják használni az épületet.
Látható, hogy kellő számú szakember bevonásával és megfelelő odafigyeléssel (használattal) lakható lakáshoz, épülethez juthatunk.

Építs könnyűszerkezetes házat!
Írta: Szabó Mihály

„Ne építs könnyűszerkezetes házat!” – óvtak ismerőseim. „Az csak fából van! Nem tartós!” – vágták a fejemhez, mikor megtudták, mégis amellett döntöttem! Aztán épült, s mikor beköltöztünk, kíváncsian jöttek a házavatóra. „Én mondtam, hogy ez egy jó technológia!” – szólt a néhány hónapja még igencsak kételkedő! „Még az unokáitoknak is jó lesz!” – bökött felém a tartósságot kifogásoló. Én meg megnyugodtam, mert tudom, hogy tényleg jó a technológia, és abban is bízom, hogy előbb-utóbb unokáim is lesznek… s ha még ide is költöznek!?…
A könnyűszerkezetes építési technológia Észak-Amerikában (USA, Kanada) és a legdélibb lakott kontinensen, Ausztráliában családi házak tekintetében egyedülálló (95 százalék). Nyugat-Európában ily módon épül a házak közel fele, míg kelet felé haladva egyre kisebb a könnyűszerkezetes épületek részaránya. Hazánkban körülbelül 20 százalék, tőlünk keletebbre (délkeletebbre) még ennél is kevesebb. A tézis – miszerint ez a technológia nem a mi éghajlatunkra való – alapvetően téves, mivel egy adott földrajzi helyen található alapanyag meghatározza azon terület építőanyagát. Tehát ahol a fő kőzetalkotó a lösz (Magyarország számtalan területén), ott az építőanyag évszázadokon keresztül a vályog volt. Ahol agyagot rejt a föld, ott a tégla, ahol erdők települtek, ott a fa az alapanyag. Hazánk területén tehát mindhárom alapvető építőanyag rendelkezésre állt a múltban s áll a jelenben is, így nem lehet tájidegen a favázas építési mód sem!
A könnyűszerkezetes technológia hazánkban legnagyobb elismerést kivívott válfaja a kanadai rendszer. Az USA-hoz képest Kanadában (északabbi fekvése miatt) keményebbek és hosszabbak a telek.
A hótakaró vastag és sokáig megmarad, ezért a tetőkre nehezedő hónyomás jelentős, így lényegesen erősebb tető- és vázszerkezetet igényel.
A kanadai könnyűszerkezetes technológia tehát statikailag megerősített, nagy teherbírású szerkezetet takar, dupla annyi faanyag helyszínen történő beépítésével, mint amennyit a délebbre (USA) épülő házak igényelnének.
A kanadai könnyűszerkezetes technológia további előnye a hőszigetelés. A kanadai éghajlat jellemzője a nagy évi hőingás, a tél rendkívül hideg (-40, -45 °C), a nyár viszonylag meleg (30 °C).
A házak falai tehát olyan szerkezetűek, melyek képesek az időjárási szélsőségek kívül tartására
és a kiváló szigetelésre. A mindössze 20 centiméteres kanadai rétegrendű falszerkezet
1 méter vastag vakolt téglafal hőszigetelésével egyenértékű (hőátbocsátási tényezője: 0,196 W/nmK).

Építőanyagunk a fa
Írta: Zielinszki Balázs

Ellentétben a házépítés szervetlen építőanyagaival – mint a tégla, beton, acél – a faanyag élő eredetű, jellegzetes és összetett szerkezetű építő elem. A fa építő elemmé alakítása számos gondosságot és szakértelmet kívánó lépésből áll. A fakitermeléssel művelt területeken egyre kevesebb az eredeti, és az elegy erdő, az erdőtelepítések tervezésénél gyakran a fa felhasználásának célja az első szempont, az adott fafajta esetében tervezik a kivágás idejét, a gépi kitermeléshez szükséges ültetési elrendezést. Hasonlóképpen a kitermelt fa további „élete” is szervezett keretek között telik, egészen a faház birtokba vételéig, amikor eléri létezésének célját, a barátságos otthon megtestesülését.

A fafeldolgozó üzemek is szakosodtak építőfa, bútorfa, tűzifa feldolgozására. Az építőfa feldolgozását pihentetés előzi meg, amikor a rönktéren válogatva összeállított lerakatokban a farönkök a korona elvesztéséből, és a fektetett helyzetből fakadóan megváltozott erők feszültségei a belső rugalmasság és képlékenység által kiegyenlítődnek. A fatörzs belső, nemesebb részéből gerendákat, a külső részéből deszkákat vágnak. Az így előállított „szélezett” fűrészáru eltér a teljes törzsből szeletelt szélezetlen fűrészárutól, amely vastagabb, szélesebb és jobb minőségű is egyben.
A faelőkészítés folyamatai már itt több irányba ágaznak el. A következő állomás a faszárítás, amelynek révén a faanyagnedvesség tartalmát a kívánt mértékűre és egyenletes eloszlásúra állítják be. A faanyag spontán száradásából származhatnak repedések, csavarodások, elgombásodás és rovarkártevő által okozott károk. A faanyag szárítását korábban természetes módon, fedett színekben végezték. A hangszer és bútorfa anyagokat szárító padlásokon, fokozott gondossággal és hosszabb ideig szárították. Minél szárazabb a faanyag, annál keményebb, de ridegebb is. A puhafák gyorsabban, a keményfák lassabban száradnak, száríthatók. A nedvesség a fából a rostok mentén távozik, minél vastagabb a keresztmetszete a faanyagnak, annál lassabban szárítható. Rönkfa szárításánál például a rönk végeinél távozik a nedvesség jelentős része, ezért a szárítás folyamán ügyelni kell a túlszáradt rész nedvességtartalmának pótlására.
A fa sejtszerkezetében a nedvességet edények tárolják, amelyeknek határán a cellulózhártyán keresztül távozik a nedvesség. A nedvesség távozását megkönnyíti, ha a folyamatot először telítéssel, a cellulózhártya átnedvesítésével kezdik. A mesterséges szárítási technológiák berendezése a szárítókamra. A szárítókamra belső tere fűthető, hűthető, párásítható és szárítható. A vákuum-szárítókamra ezenkívül nyomás alá helyezhető, illetve vákuumozható is. Ez utóbbit a rönkfák szárítására használják, mivel a nyomás növelésével gyorsítható a telítés, a vákuumozással pedig gyorsítható a szárítás.
A faelőkészítés a mesterséges szárítással rövidebb idő alatt végezhető, de energiaigénye nem elhanyagolható, amelynek költségét a minőség javításával elérhető magasabb értékesítési áron kell kitermelni. A mesterséges szárítás technológiájának fejlesztésében ezek a tényezők fontos szerepet játszanak. A kisebb szárítókamrák földgáz fűtésűek, a nagyüzemekben általában fahulladéktüzelésű és közvetett fűtésűek. A minőség javítását, egyenletessé tételét és az energiaigény, valamint a ciklusidő csökkentését laboratóriumi vizsgálatokon alapuló műszeres számítógép vezérelt folyamatirányítással lehet biztosítani. A laboratóriumokban a fafajtáktól, keresztmetszettől, felhasználási jellegtől függően több száz szárítási ciklus programot dolgoztak ki. A faanyag nedvességtartalmát meg lehet határozni roncsolás – befúrás – nélkül az egész kamratöltetre, és ezt az időjárástól és más külső hatásoktól függetlenné lehet tenni.
A szemet gyönyörködtető, igényesen elkészített rönkházak és gerendaházak kiforrott tervezési, kivitelezési technikát alkalmazva születnek, hosszú, gondtalan életük egyik titka: a jó minőséget biztosító faanyag-előkészítés.

Faszerkezetű épületek tűz elleni védelme
Írta: Ádámfi Zsuzsanna

A faanyag ég. Tudjuk, tapasztaljuk, ez ellen nincs mit tenni, s nem is akarunk. A különböző fafajok különböző sebességgel égnek – ez függ a fa tömörségétől, sűrűségétől, fatartalmi anyagaitól, keresztmetszetétől, nedvességétől és felületi megmunkálásától, valamint az oxigén-utánpótlástól.

A faanyag gomba- és rovarkárosítás elleni védelme igen fontos a tűzvédelem szempontjából is, ugyanis, ha a fa szerkezeti elemének tömege a gomba- vagy rovarkárosítás eredményeképpen jelentősen lecsökken, a faanyag nagyon könnyen gyúlékonnyá és éghetővé válik. Fontos tehát, hogy faszerkezeteink egészségesek maradjanak! Ezt fizikai és kémiai faanyagvédelemmel érhetjük el.
Az épületeknél a tűzesetek általában az épület belsejében keletkeznek, a textíliák, bútorok, majd az ablakok, ajtók égnek – levegő-utánpótlás esetén mind erőteljesebb lesz az égés. A tűz így könnyen átterjed az ereszdeszkákra, a tetőszerkezetre.
Legfontosabb, hogy tűz esetén a menekülési idő minél hosszabb legyen, hogy a benntartózkodók tűz esetén épségben elhagyhassák az épületet.
A faanyagot az épületeknél általában más – lehetőleg nem éghető – anyaggal együtt alakítjuk szerkezetekké.
A szerkezetek tűzállósági határértéke előírt, mely azt mutatja meg, hogy tűz esetén hány percet (30, ill. 60) kell kibírniuk szilárdsági károsodás nélkül.
Míg egy acélszerkezet magas hő hatására hirtelen öszszeomlik, addig a fagerenda tűz hatására „jelez”, recseg, ropog, a felülete ugyan meggyullad, majd elszenesedik, mely által a tűz tovaterjedését akadályozó záróréteg képződik a felületen. Ezért minél nagyobb keresztmetszetet használunk a házak építésénél, annál nagyobb az épület biztonsága a tűz martalékától.
A faelemek gyors lángra kapása ellen égéskésleltető, illetve lángmentesítő anyagokkal védekezhetünk, melyek a folyamatos tűz hatásától ugyan nem védik meg azok égését, de mindenképpen késleltetik a lángra lobbanást – például míg a tűzoltás elkezdődik –, illetve meghosszabbítják a menekülési időt. Faházaknál, lakóházaknál ajánlatos legalább a tetőszerkezeteket égéskésleltető anyaggal szakszerűen kezelni. Számos égéskésleltető anyag kapható kereskedelmi forgalomban a szakkereskedő cégeknél. A legkorszerűbb égéskésleltető szerek hő hatására szigetelőhabot képeznek a fa felületén, mely megakadályozza a lángra lobbanást, illetve a tűz tovaterjedését.
Az égéskésleltető anyagok alá faanyagvédőszerek és színezőanyagok is használhatók. A nem látható belső szerkezeti felületekre alkalmazandó fehér színű lángmentesítő bevonóanyagok, a látható felületekre transzparens, átlátszó, színtelen selyemfényű lakkrendszerek léteznek. Az égéskésleltető szerek csak bel- vagy fedett térben alkalmazhatók, vízálló lángmentesítő anyag nem létezik! Az égéskésleltetővel kezelt anyagok általában nem kopásállóak.
A gerendaházak, faházak, készházak szerkezeti kialakításánál az előírt tűzállósági határértéket figyelembe kell venni. Amennyiben az OTÉK által előírt értéknek megfelel a szerkezetek tűzállósági határértéke, nem kell jobban tartanunk faházainkban sem a ház leégésétől, mint a hagyományos építésűek esetében.
Faanyagú szerkezetek – mely minden esetben más lehet – tűzállósági határértékének szakértői véleményezését erre, illetve faanyagvédelemre specializálódott cégek, szakértők laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva, maximális faipari és tűzoltósági szakértéssel megbízás esetén elvégzik. A faanyagú szerkezetek szakértői véleményeztetésére még a tervezési stádiumban célszerű az erre illetékeseket felkérni.
Fehér színű – nem esztétikus – lángmentesítő: a Xylotrem vagy Flamgard. A látható felületekre javasolt: Unitherm transparent, Flamgard transparent vagy Lignotol kompex (favédőszerrel kombinált égéskésleltető szer). Igényes belsőépítészeti megoldásokra pedig a teljesen átlátszó Dilutin égéskésleltető szer és annak selyemfényű bevonólakkja ajánlható.

A klasszikus tetőfedés
írta: Szűcs András

Az égetett agyag tetőcserép alkalmazása a legősibb tetőfedési mód. Már a Római Birodalomban is ezt a fedési módot használták, a pompeji ásatásoknál előkerültek agyag tetőcserepek. A helyreállításkor ugyanazt a technológiát alkalmazva fedték újra a város házait. Az ókorban először égetett agyagtáblák kerültek a házak tetejére. Később a táblák réseit íves alakú cserepekkel fedték.

Ezekből az íves cserepekből alakult ki a „barát-apáca” vagy kolostornak is nevezett fedési mód. Mint a neve is elárulja, a termék fejlesztését papok végezték. Saját egyházi épületeiket borították ezzel az új fedési módszerrel, amely akkor még igen drága volt. A későbbiek folyamán ez a fajta fedési módszer annyira népszerű lett, hogy ma is előszeretettel alkalmazzák a mediterrán országokban. Az ősi fedés nyomán alakultak ki az olyan termékek, mint a hódfarkú cserép legkülönbözőbb vágású fajtái, és hogy a beázást és a csapó eső, porhó bevágását megakadályozzák, kettős fedést alkalmaztak.
1854-ben Giraldoni francia mérnök és tetőcserépgyáros tervezte meg és gyártotta le az első úgynevezett hornyolt cserepet. A horony feladata az volt, hogy megakadályozza a csapó eső és a porhó bejutását a tetőtérbe. A cserepek egyértelmű csatlakozása által pedig a fedés is egyszerűbbé és gyorsabbá vált, és nem utolsósorban a tetőszerkezet eddigi 68-72 kg/nm terhelését 35-45 kg/nm-re csökkentette. Ez a találmány aztán forradalmasította a cserépgyártást, és „horonytechnológiát” a legkülönbözőbb formájú cserepeken kezdték alkalmazni.
Így alakult ki a nálunk is egyre népszerűbb mediterrán fedés, amely a dél hangulatát ötvözi a technológiával, vagy a hornyolt hódfarkú cserép, amelyet már nem kell kettős fedésbe rakni, és még sorolhatnánk a legkülönfélébb formákat. A forma alakulásában nagy szerepet játszott az adott térség klímája is, nem pusztán az ízlésvilág formálta. A „barát-apáca” cseréppel, amelyet Canalnak, vagyis csatornának neveznek, a mediterrán országokban sűrűn előforduló, hirtelen keletkeződő nagy mennyiségű csapadék mielőbbi tetőről való levezetése a cél. A hornyolt cserép inkább Észak-, Nyugat-, és részben Kelet-Európa bevált fedése, hogy az őszi és a tavaszi, sokszor erős széllel jövő, főleg a tenger közelében járó „csendes eső” behatolását akadályozza meg a tetőtérben.
Az idő folyamán az újabb és újabb gyártási, égetési, préselési technológiákkal mód nyílt arra, hogy az eredetileg homogén terrakotta színt más színnel váltsák fel, esetleg variálják, antikolják. Így ma már lehetséges zöld, kék, barna, fekete és más színek biztonságos, időtálló felvitele a cserépre. A ma legnépszerűbb, úgynevezett antikolást, természetes agyagmárga, és minden gyár által szigorúan őrzött adalékanyagok hozzáadásával érik el. Az égetés tökéletessé tételével sikerült már fehér agyagból is tetőcserép tömeges előállítása, így a kínálati skála tovább bővült.
A fent nevezett modellek, színek, formák teljes átfogó modellpalettájával a francia IMERYS konszern – a világ legnagyobb agyagcserép gyártója – rendelkezik, magába foglalva Giraldoni mérnök észak-franciaországi gyárát, egészen a mediterrán éghajlatú toulousi gyárakon át, a fehér agyagot is gyártó AlmansaCollado spanyol gyáráig.
(Az Imerys termékeiről felvilágosítás kapható a generalimportőrtől a 20/494-1000-ás telefonszámon.)

Fotógaléria