| |
>> Korábbi számok megrendelése
>> Szakmai cikkek
>> Fotógaléria
A Könnyűszerkezetes és Gerendaházak
Magazin 2003. áprilisában indult azzal a céllal,
hogy átfogó képet nyújtson a vázszerkezetes épületek teljes skálájáról
és elősegítse azt
az évek óta elmaradó áttörést, amely a magyar társadalomban hagyományosnak
tartott
szilikátos, téglaalapú építési mód felől a sok előnnyel járó könnyűszerkezetes
építtetés
felé fordítja a közvélemény bizalmát. A majdnem három éves időszak
alatt 13 számunk
jelent meg színes témákkal és fontos információk tömkelegével.
Korábbi számok megrendelése
Megrendelheti a Könnyűszerkezetes és Gerendaházak Magazin országos
terjesztésben
megjelent számait! Megrendelését küldje el címünkre és postafordultával
küldünk Önnek egy csekket, amely az Ön által megrendelt magazinok
árát, valamint 1 példány esetén: 200 Ft,
2 és több példány esetén 500 Ft postaköltséget tartalmazza. Ha ön
ezt befizette,
és számunkra ezt a posta visszaigazolta, a megrendelt magazinokat
azonnal elküldjük.
|
|
|
|
2003. Július
285 Ft |
2003. Aug-szept.
285 Ft |
2003. Okt-nov.
285 Ft |
2003. Dec-jan.
385 Ft |
|
|
|
|
II. évf. 2. szám
385 Ft |
II. évf. 3. szám
385 Ft |
II. évf. 4. szám
385 Ft |
II. évf. 5. szám
385 Ft |
|
|
|
|
II. évf. 6. szám
385 Ft |
III. évf. 1. szám
385 Ft |
III. évf. 2. szám
385 Ft |
III. évf. 4. szám
385 Ft |
|
|
|
|
III. évf. 5. szám
385 Ft |
|
|
|
Szakmai cikkek
Európában trendi a készházépítés
Írta: Ludvig Erika
Svédországban a könnyűszerkezetes technológiával épült családi házak
aránya kilencven százalék felett mozog, Skóciában hatvanöt százalék
körüli adatot mértek, Németországban az építőipari recesszió ellenére
a készházépítés folyamatosan terjeszkedik, míg Magyarországon az
európai átlagtól egyelőre még elmaradó öt százalék körüli piaci
részesedés fokozatos növelését tűzték ki célul a szakemberek. Többek
között ez derült ki a hazánk számára komoly presztízsjelentőséggel
bíró Európai Készház Konferencián, amelyet tíz ország részvételével
a közelmúltban tartottak meg Budapesten.
Megbízható minőség, fix ár, gyors kivitelezés és igen kedvező energiafogyasztás
- a készházépítésnek ezt a négy alapvető és egyértelmű előnyét emelte
ki Fazekas Péter, az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége)
Könnyűszerkezet Építők Szakmai Tagozatának elnöke a konferencia
során megtartott sajtótájékoztatón.
Magyarországon sokan még nem szívesen térnek el a hagyományos, téglából
történő építkezésektől, bár a felgyorsult életritmus, az emberek
számára rendelkezésre álló egyre kevesebb szabadidő várhatóan mind
jobban előtérbe helyezi a gyors és kiszámítható készházépítést.
Az ezzel foglalkozó szakemberek ezért azt tűzték ki célul, hogy
„lándzsát törnek” a minőségi építés mellett, hogy az emberek egyre
inkább bizalommal és örömmel válasszák az építkezésnek ezt a módját
is. Szeretnék az ügyfelekkel megértetni, hogy egy olyan építkezés
során, ahol esetlegesen akár húsz évre is eladósodnak, ne csak az
árat, az olcsóságot nézzék, a minőséget is, és az sem árt, ha a
kivitelező cég előéletébe is belekukkantanak. Európában egyfajta
trendet képvisel a minőségi készház, aki egyszer már építkezett
ezzel a technológiával, az legközelebb is ezt a gyors és precíz
megoldást választja.
A Magyarországon másfél évvel ezelőtt bevezetésre került Makész-védjegy
után újabb minősítési rendszert dolgoztak ki, s hozták létre október
elsejétől az úgynevezett típusigazolványt, amelyet a kivitelező
cég a műszaki átadással egyidejűleg ad át a tulajdonosnak, és amely
- mint az autóiparban a forgalmi engedély - tartalmazza az épület
legfontosabb paramétereit. Rögzítésre kerülnek többek között a ház
fizikai méretei, hőtechnikai tulajdonságai. Így mind az építtető,
mind szükség esetén a későbbiekben az eladó-vevő számára garantált
adatok, információk állnak majd a rendelkezésre. A típusigazolvány
Németországban tizenöt, a szomszédos Ausztriában tíz éve működik
a készházépítés területén.
A minőségi készházépítés terjedése várhatóan a banki finanszírozás
területén is további előrelépéseket eredményez majd, bár az utóbbi
időben a hitelezési procedúra (az értékbecslés, illetve a hitelfedezeti
érték megállapítása) során a Makész-védjegyes házak értéke már alig
maradt el a téglaházakétól. Korábban a könnyűszerkezetes technológiával
épült otthonokat egységesen harminc százalékkal leértékelték.
Németországban a piac fellendülésekor speciális készház-finanszírozási
programot dolgoztak ki, amire a bankok szempontjából a rövid, két-három
hónapos építkezési idő miatt különösen nagy szükség volt - derült
ki Erich Weichselbaumnak, az Európai Készház Szövetség elnökének
szavaiból. Jelenleg az építtető, miután a kivitelezővel megállapodott
egy fix árban, elmegy a házi bankjához, hitelkérelmet nyújt be,
majd a bank két-négy hét alatt dönt, túlnyomó részben jóváhagyva
a jelzálogot. Ha a futamidő öt évnél hosszabb, a kamatláb négy százalék
alatt van. A korábbi nehézségek után ma Németországban már nincs
különbség a hagyományos építkezés és a készház finanszírozása között.
Németország után az Európai Unió egyre több országában készülnek
bizonyos listák az építőipar és a bankok területén, amelynek tetején
a legjobbak, alján a leggyengébbek kapnak helyet - ez is adhat támpontot
az érdeklődő építtetőknek a választás során.
Magyarországon jelenleg a fentebb már többször is említett „pozitív”
Makész-lista létezik, amelyre felkerülni a szakemberek álláspontja
szerint az anyagiak mellett műszaki és erkölcsi felelősséggel is
jár. A Makész-védjegyet évente meg kell újítani, ez idő alatt a
cég által megépített házakat ellenőrzik, valamint a tulajdonosokat
is megkérdezik, elégedettek-e az elvégzett munkával. A védjegy garanciát
jelent arra nézve is, ha történetesen konfliktus keletkezne az építtető
és az építő között, ekkor utóbbi aláveti magát a Makész ombudsman
döntésének.
Mindenesetre közös európai törekvés, hogy a határok átjárhatóságát,
a tőke szabad áramlását követve egységes, Európa-szerte elismert
minőségi rendszer szülessen meg, aminek köszönhetően a vásárlók,
építtetők számára ismeretlen piaci környezetben is könnyebbé válhat
majd a kivitelezők közötti választás.
Alternatív fűtésrendszerek
Írta: Ludvig Erika
A huszonegyedik század fűtésrendszerével szemben támasztott elvárások
- többek között, hogy esztétikus, energiatakarékos, egyszerű és
egészségkímélő legyen - folyamatosan új megoldások megalkotására
ösztönzik a tervezőket. Úgy tűnik, elkövetkezett az az áldásos idő,
amikor már nem kell választanunk, otthonunk fűtése kifizetődő avagy
korszerű, szép vagy hatékony legyen. Sőt, már az sem tűnik lehetetlennek,
hogy a választott technológiának a praktikusságát is élvezzük.
A fűtőtest mint díszítőelem
A Thermotech szegélyfűtőtest - ez a padló és a falfelület érintkezésénél
futó, bármilyen színben megrendelhető, rendkívül csekély helyigényű
fűtőtest - inkább hasonlít díszítőelemre, mint radiátorra. Annál
hatékonyabb viszont, hiszen a készülék nem a tér levegőjét, hanem
a falakat melegíti föl. Ez magasabb hőérzetet nyújt, valamint sokkal
nagyobb hőmegtartó képességet biztosít, mint a hagyományos fűtésrendszerek.
A szegélyfűtőtest kiegészítője a szintén a Thermotech által gyártott
és forgalmazott padlókonvektor, amelynek felfelé áramló meleg légfüggönye
a nyílászárók használatakor meggátolja a helyiség gyors áthűlését,
és beépítése megakadályozza az ajtók, ablakok párásodását. A szegélyfűtőtest
és a padlókonvektor egyaránt nagyon könnyen takarítható, köszönhetően
a kis felületű és diszkrét kialakítású külső megjelenésnek.
Látvány és hatékonyság
A Mani Kft. által forgalmazott, norvég gyártmányú JOTUL fatüzelésű
kandallók és kályhák egy szép hagyományt idézve a városi embereket
is a természethez hozza közelebb. A tűz látványa és hangulatos játéka
különös esztétikai élményt rejt, mindamellett, hogy az üzemeltetési
költségek terén is komoly anyagi megtakarítást nyújt. Az ebben a
termékben használt speciális szellőztetés kiemelkedő hatékonyságot
tesz lehetővé, így egyes modellekkel akár nyolc órán keresztül fűthetünk
csupán egyszeri tűzrakással. Ennek köszönhetően egész éjszaka folyamatos
fűtés biztosítható.
Az alkalmazott speciális égetési technológia rendkívüli módon modernizálta
a fafűtéses rendszereket, mely az úgynevezett CB - „Clean Burn”
- kettős égetésen alapszik. Ez azt jelenti, hogy a tűztér belsejében
különlegesen kiképzett fúvókákon át tiszta levegő áramlik, amely
az égésben lévő fa felszálló füstgázait másodlagos égéssel elégeti,
így nagy mértékben csökken a szennyeződéskibocsátás. A kialakított
rendszer lehetővé teszi a jól szabályozható szellőztetést, mely
hosszú fűtésidőtartamot biztosít. A CB rendszerrel nem csak hatékony,
de egy lassú égést is megvalósítunk, melynek látványa semmi mással
össze nem téveszthető.
Elektromos fűtőpanelek
Az ugyancsak a Mani Kft. által forgalmazott, norvég gyártmányú Nobo
elektromos fűtőpanelek nem csak Európában, hanem már Magyarországon
is bizonyítottak. Ezeknek a fűtőpaneleknek lényegesen kisebb a fogyasztásuk,
mint más, régebbi rendszereknek. Az önálló termosztátokkal minden
helyiségben külön-külön beállítható a kívánt hőmérséklet. A panelek
programozása az energiafogyasztást akár húsz százalékkal is csökkentheti,
mivel a Nobo termosztát moduljaival kettős hőmérséklet-beállítást
lehet beprogramozni, így helyiségen ként határozhatjuk meg, hogy
a nap melyik időszakában hány fok legyen.
A paneleket könnyű felszerelni, kialakításuk nem igényel utólagos
szakmunkát. A fűtés tiszta, hangtalan, biztonságos, környezetbarát
és karbantartás nélkül üzemel. Pontosan szabályozható és igény szerint
programozható akár telefonhívással vagy interneten keresztül is.
Mindezek mellett az egyik legfontosabb előnyök közé tartozik, hogy
a kiépítési, beruházási költség hetven-hetvenöt százalékkal kevesebb,
mint a gázüzemű rendszerek esetében. Gerenda-, rönk- és könnyűszerkezetes
házakba ideális.
Amikor meleg a parketta
Az igazán energiatakarékos házak fűtési rendszere a padlófűtés.
Ezek a rendszerek húsz százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak,
mint a hagyományos fűtési berendezések, ami az egyre növekvő energiaárak
mellett nem el hanyagolható szempont. A Trópusifa-stúdió által forgalmazott
termékekkel Magyarországon is mindennapossá válhat a parkettás padlófűtés.
A tömör és többrétegű kész és félkész import parketták mindenben
megfelelnek a padlófűtés különleges követelményeinek, szépségükben
és egyediségükben minden igényt kielégítenek. A padlófűtés kialakítása
történhet nedves eljárással, betonozással vagy száraz technológiával.
Utóbbi Magyarországon újdonságnak számít. Egyszerű, gyors, időt
megtakarító beépítés. A rendszer használatához nem szükséges betonréteg
felhordása, így nem kell három-négy hetet várni az esztrich száradására.
A parketta azonnal ráhelyezhető a fűtőrétegre. Ez a technológia
alkalmazható új épületeknél is, de hatalmas lehetőségeket kínál
elsősorban régi, fafödémes házak fűtésrendszerének felújításánál,
ahol a födém nem bírná ki a betonterhelést. Egy száz négyzetméteres
lakás fűtés- és burkolatfelújítását ezzel a technológiával egy hét
alatt el lehet végezni.
A természet energiája
A napkollektorok a nap hősugárzását hasznosítják, azt összegyűjtik,
és abból rendszerint melegvizet állítanak elő. A napkollektorok
működése igen egyszerű. A nap energiáját hasznosító kollektor elnyeli
a napsugár által közvetített hőt, és azt átadja a kollektorban keringő
folyékony, fagyálló, jó hőköz-vetítő folyadéknak. Ezt a folyadék
egy zárt, hőcserélő tartályban átadja a többlethőt a bojlerban tárolt
víznek.
A Gaiasolar felépítésüket tekintve kétfajta napkollektort forgalmaz.
A sík kollektor hagyományos felépítésű, az olcsó árkategóriába tartozik,
de kis hatásfok jellemzi. Télen a használata behatárolt. A vákuumcsöves
kollektor esetében két üvegréteg között légmentes közeg biztosítja
a kiváló hőszigetelést. Hatásfoka nyáron harminc, télen akár hatvan
százalékkal is nagyobb lehet a hagyományos sík kollektorénál. A
vákuumos kollektor műszaki felépítése bonyolultabb, bekerülési ára
is magasabb. A Gaiasolar főleg használati melegvíz előállítására
alkalmas rendszereket épít. A fűtés kiváltására a napkollektor nem
alkalmas, csak fűtésrásegítésre, vagyis a meglévő fűtés harminc
százalékban váltható ki.
Környezetbarát hőtermelés
A hőszivattyú olyan nagyteljesítményű klímagép, amelyet elsősorban
fűtésre használnak, de nyáron egy átkapcsolással hűtött vizet tud
keringetni a fűtési rendszerben, tehát klímagépet pótol. Jelenleg
több mint százmillió fűtési hőszivattyú üzemel a Föld országaiban.
Európában is egyre inkább teret nyer, különösen azokban az országokban,
amelyek importálni kénytelenek a fosszilis energiahordozókat, és
államilag támogatják a környezetbarát hőtermelést. A hőszivattyú
előnye, hogy kicsi a helyigénye, ugyanakkor nagy teljesítményekre
is alkalmas, és önállóan képes nagyobb igények teljes ellátására
hidegebb vidéken is. Az ország háztartásainak harmada még nincs
vezetékes gázzal ellátva, elektromos ellátás azonban mindenütt van.
Ezeken a területeken és az új építkezőknek kellene az EU-hoz hasonlóan
kedvezményeket, hiteleket adni. Svájcban és Kanadában például az
új lakóházakban a szakemberek leginkább már hőszivattyús fűtést
terveznek.
Biztonságos kémények
A Leier (LK, LSK) kéményrendszer a családi házak, ipari épületek
egyedi és központi fűtésének biztonságos füstgázelvezetésére nyújt
megfelelő megoldást gáz, olaj, szén vagy fa tüzelőanyag használata
során. A Leier kémények jó hőszigetelő tulajdonsága következtében
az épületek fűtése gazdaságosabban oldható meg, és öt-hétszázalékos
energiamegtakarítás érhető el évente.
A Leier Turbo kémény a zárt égésterű tüzelőberendezések gyűjtőrendszerű
égéstermék- elvezetésére alkalmas. A készülékek égőtere a helyiségtől
hermetikusan el van választva, az égéstermékek visszaáramlása a
helyiség légterébe kizárt, mert az égéshez szükséges levegőt a berendezések
a kémény levegőbevezető járataiból kapják.
Rusztikus kályhák téglából
A Golden Home a téglából épült kályhák specialistája. Persze nem
csupán ez a profiljuk, de egyedi darabjaik külön bútordarabként
jelenhetnek meg a lakásokban, családi házakban, nyaralókban. Az
általánosan elterjedt álláspont szerint a tégla kályhaépítésre kevésbé
alkalmas, egyes kályhások viszont, kiismerve az anyag tulajdonságait,
kifejezetten erre a feladatra specializálódtak. Ők már tapasztalatból
tudják, hogy melyik kisméretű tégla használható kályhaépítésre anélkül,
hogy hő hatására elrepedne. Az építés során a téglák belső oldalába
lyukakat fúrnak, és ezek segítségével dróttal ugyanúgy megkötik
a kályhát, mintha csempéből készülne. A nagyobb hőnek kitett részeken
samottbéléssel védik a téglát az elpattanás ellen. Ezen kályhák
tulajdonságai némiképp különböznek a cserépkályhákétól, ugyanis
lassabban veszik fel és adják le a meleget. A téglakályha rusztikus
szobabelsőkhöz illő, önmagában is dekoratív fűtőberendezés.
Tűzvédelem
Írta Szitányi Magdolna
Faházaink nem égnek gyakrabban, mint a kőházak, mert ami igazán
ég, az a kőházakban is általában fából készül. Ezek pedig a mennyezetek
és a tetők.
A faanyagú szerkezet éghető, de tűzben való viselkedése bizonyos
körülmények között még kedvezőnek is mutatkozhat, összehasonlítva
például a fémekkel vagy a műanyagokkal. A fa égése csak fokozatosan
alakul ki, égve nem csepeg, felületi lángterjedési sebessége alacsony,
füstfejlesztő képessége közepes, szilárdságát csak fokozatosan,
az elégett keresztmetszet arányában veszíti el. 800 Celsius-fok
körül, negyedóra után az alumíniumszerkezetnek már nyoma sincs,
az acéltartó is lényegében megfolyt, a fatartó pedig szilárdságának
még csak ötven százalékát veszítette el.
A kezdeti tűz kialakulása a felület tagoltságával, megmunkáltságával,
célszerűen megválasztott bevonó anyagok alkalmazásával késleltethető.
Az építkezés mely fázisában kell a tűz elleni védelemre gondolni?
A helyes válasz: legkésőbb a tervezőasztalon. Már itt el kell dönteni,
hogy milyen fából és milyen szerkezeti kialakításban fogjuk „realizálni
álmainkat”. Mindenképpen ebben a fázisban kell a jogszabályi kötöttségeket
is érvényre juttatni. Az építőipari tűzvédelmi előírások az épületek
rendeltetése és szintjeinek száma függvényében rögzítik azokat a
követelményeket, amelyeket feltétlenül be kell tartani. Ezek minden
esetben érintik többek között az adott szerkezet éghetőségét, tűzállósági
határértékét és az egyéb követelményeket.
Mikor kell „égéskésleltetni”, milyen mértékű tűzállósági határértéket
kell biztosítani?
Az építőipari célra alkalmas természetes faanyag a „közepesen éghető”
anyagcsoportba tartozik. Ilyen anyagból égéskésleltető szerrel való
kezelés nélkül építhető például: egyedül álló családi ház, üdülőépület
maximum 300 nm kiterjedésű tűzszakasszal; legföljebb 200 nm alapterületű
egyszintes tárolóépület (nem éghető anyag tárolására); 1000 nm-nél
nem nagyobb területű mezőgazdasági gépjavító műhely stb. a felsorolás
értelemszerűen nem teljes.
Az előírt mértékű tűzállósági határérték a vonatkozó jogszabályból
tételesen megállapítható (ez az a bizonyos 15 vagy 30 perc, ami
a felkészületlen kivitelezés esetében a műszaki átadásnál szokott
problémát jelenteni).
Gerendaházak esetében a statikailag szükséges keresztmetszetek általában
tűzállósági határérték szempontjából is elégségesek.
A favázas könnyűszerkezetek esetében viszont a tűzállósági határértéket
minden esetben, az éghetőségi besorolást pedig kritikus esetben,
szakintézeti vizsgálattal kell igazolni. Égéskésleltetésre ezekben
az esetekben sincs szükség.
A felsoroltaknál csak valamivel is magasabb rendű épületek (pl.
iskolák, kétszintesnél magasabb lakóépületek vagy egyes közösségi
épületek stb.) esetében már követelmény a „nehezen éghető” tulajdonság.
Ezekben az esetekben a faszerkezetű elemeket égéskésleltető kezelésben
kell részesíteni. Az ilyen épületekre az előírt tűzállósági határérték
is magasabb, amelynek teljesülését intézeti laboratóriumi vizsgálattal
és/vagy tűzállósági határértékre történő számítással kell igazolni.
Az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk hatása
Az EU megalkotta az égési jellemzők új minősítőrendszerét. Alapvetően
új vizsgálati módszerekkel, a jelenleginél több alcsoportot határoznak
meg a nehezen és a közepesen éghető anyagcsoporton belül.
Az új módszerekkel megállapított jellemzők jól informálnak a különböző
fizikai tulajdonságú faválasztékok, a különböző fafajok tűzben való,
egymástól eltérő viselkedéséről, ezáltal is segítve a biztonságosabb
megoldás választását. A jogszabályi háttér változásának időpontja
ma még pontosan nem ismert. Ha tehát a jogszabály szerint a házainkat
nem is kell égéskésleltetni, de azért ajánlatos… Erre a célra különféle
anyagokat fejlesztettek ki a gyártó cégek. Ajánlatos az úgynevezett
hőre habosodó bevonatok alkalmazása. Ezek az anyagok hő hatására
felhabosodnak, a tűztől elzárják és hűtik a faanyagot, így késleltetik
a meggyulladását. Ezek az anyagok általában fehérek, de színezhetők.
Lényegesen drágábbak a hőre habosodó, színtelen, transparent lakkok.
Néhány égéskésleltető bevonat egyúttal gomba-rovarkár elleni megelőző
védelemre is alkalmas. Faházak építésénél tanácsos minden esetben
kikérni tűzmegelőzésben járatos szakértő véleményét.
Összefoglalva, kicsit pongyolán azt mondhatjuk, hogy az éghetőségi
besorolás a szerkezet meggyulladására jellemző, és ezt tudjuk késleltetni
különböző bevonatokkal. A tűzállósági határérték viszont azt határozza
meg, hogy a már égő szerkezet mennyi ideig őrzi meg az állékonyságát.
Ezt kizárólag méretezéssel lehet befolyásolni.
(a szerző faanyagvédelmi szakértő, építész-tűzvédelmi szakértő)
A gombák
Írta Babos Rezső
Bánatos (nem csak fa-) háztulajdonosok gyakran kérdezik: Miért
pont én? Miért pont az én házam lett gombás? Tényleg, miért? Miért
pont az ő háza, és miért nem a szomszédé? Vizsgáljuk meg tehát a
gombásodás lehetséges okait.
„Faanyagot csak gombamentesítő kezelés után szabad beépíteni.”
253/1997.(XII.20) Kormányrendelet 53.§(5)
Egy gombafertőzés kialakulásához elsősorban gombaspórára van szükség,
ami fölös mennyiségben mindig, mindenütt található. Természetesen
ebből nem lesz mindig, mindenütt gombafertőzés, de ahol „szerencsésen”
alakulnak a körülmények, vagyis a gombaspóra körül a fa nedvességtartalma
20-22 százalék, a hőmérséklet 18-20 celsiusfok, a kémhatás enyhén
savanyú, ott bizony kicsírázik, és utána nincs megállás. Számunkra
azok a legveszélyesebb gombafajok, amelyek életfolyamataikkal megteremtik
maguknak a kedvező életkörülményeket. Így azután, ha számukra kellemetlenné
is válnak külső viszonyok (pl. a szerkezet később kiszárad), zavartalanul
tovább élnek és bontják a faanyagot. A fenyő lemezestapló termőtestét
csak ritkán látni. Micéliumai a faanyag belsejében élnek, és lassan
„csővé” alakítják (1. és 2. sz. fotó).
A házi kéreggomba az időjárás melegedése miatt egyre elterjedtebb.
Vízigényes, ezért többnyire csöpögő radiátorok, vízcsapok alatt,
rosszul szigetelt falak menti faanyagban lakik, de ázó padlásterekben
is gyakori vendég (3. és 4. sz. fotó). Behatol a téglafalba is,
majd onnan visszanőve fertőzi az időközben újonnan beépített faanyagot.
Nevével ellentétben a pincegomba nemcsak pincékben lakik, hanem
minden nedvesedő faanyagban megtalálható. Micéliumai jellegzetesen
legyező alakban terjednek (5. sz. fotó). Különösen veszélyes, mert
saját korhasztása mellett (6. sz. fotó) előkészíti a terepet a könnyező
házigomba számára.
Épületeink legveszedelmesebb kártevője a könnyező házigomba (7.
sz. fotó). Mindent elpusztít, ami cellulózt tartalmaz. Fát, papírt,
cellulóz tartalmú textilt, szigetelőanyagot stb. (8. és 9. sz. fotó).
Könnyedén áttör a tégla-, kő- vagy betonfalon, és akár hat-nyolc
méteres távolságban is megtalálja táplálékát, a faanyagot, és elpusztítja.
A faházak védelméről gondolkodva, előző cikkünkben megállapítottuk,
hogy nagyon fontos a faszerkezetek szárazon tartása, amelyben a
tervezőnek, a kivitelezőnek és az üzemeltetőnek egyaránt van feladata.
Most a faanyag kémiai védelmével foglalkozunk.
A kémiai védelem során a faanyagra vagy a faanyagba olyan védőszereket
juttatunk, amelyek megakadályozzák a káros élőlények megtelepedését
(megelőző védelem), esetleg a már megtelepedett káros élőlényeket
elpusztítják (megszüntető védelem). A munka elvégzésénél nagyon
fontos szempontokat kell összehangolni. A védelemnek először is
el kell érnie a fenti célokat, de úgy, hogy ne veszélyeztesse se
a környezetet, se a dolgozók, se a bent lakók egészségét. Meg kell
felelnie esztétikai követelményeknek, összeférhetőnek kell lenni
más felületkezelő anyagokkal stb.
Nagyon fontos tehát egyrészt a megfelelő védőszer kiválasztása,
másrészt az előírt technológia szigorú betartása. A megszüntető
védelmet jobb a profikra bízni. A gyártó és a kivitelező feladata
a megelőző faanyagvédelem.
Állandó probléma a kékülés, a fülledés. Gombafertőzés okozza. Nem
változtatja meg a faanyag műszaki tulajdonságait, de súlyos esztétikai
hibát jelent, és előkészíti a „terepet” komolyabb farontó gombák
számára. Átmeneti, hét-nyolc hónapra szóló védettséget érhetünk
el a Sinesto B vagy a Wolsin FL-35 nevű faanyagvédőszerrel. A kezeletlen
és a kezelt faanyag összehasonlítását a 10. sz. fotón láthatjuk.
A faházak alsó egy, vagy legföljebb két gerendasorát (ami a szigetelésen
fekszik) célszerű nyomás alatt védőkezelt anyagból készíteni. Az
épület használóját ezáltal sok kellemetlenségől óvhatjuk meg, mert
minden későbbi nevesség ezeket az elemeket éri, és emiatt nagy a
gombafertőzés veszélye.
Olyan céget válasszunk, ahol a telítéshez Wolmanit CX-S vagy Wolmanit
CX-10 védőszert alkalmaznak, mert a különböző ellenőrző szervek
(pl. a Német Munkabiztonsági Hivatal) ezek hatóanyagát javasolják
a régebbi, veszélyes krómszármazékok helyett (11. sz. fotó).
A faházak többi szerkezeti elemét már nem szükséges nyomás alatt
védőkezelni, de az áztatásos faanyagvédelem több mint ajánlott (12.
sz. fotó). Lehetőleg olyan vizesbázisú védőszert válasszunk, amely
kémiailag kötődik a fa cellulóz rostjaihoz, onnan nehezen mosható
ki, és adott esetben összefér a későbbi felületkezelő anyagokkal.
Az áztatásos védőkezelés különösen fontos a szendvicsszerkezetű
házak „örökre” eltakarásra kerülő tartóelemeinél.
Amennyiben a faanyag kezelésénél megengedett a zöldeskék vagy barnásvörös
szín, ajánlott védőszer a Wolmanit QB-1. Ha későbbi színezés miatt
a kezelésnek nem szabad látszania, akkor eredményesen használható
a Bionatur színtelen faanyagvédőszer. (Kémiai vizsgálattal a színtelen
védőszer jelenléte is kimutatható!)
A faanyag áztatását nem mindig sikerül megszervezni. Ilyen esetben,
jobb híján, a helyszínen kell elvégezni a védőkezelést. Ez történhet
mobil zárt rendszerű permetezővel, mázolással vagy teddy-hengerrel.
Ekkor olyan védőszert válasszunk, amely kis mennyiség felhordása
esetén is megfelelő szintű védelmet biztosít. Ilyen a Bionatur színtelen
vagy a sokféle színben kapható Bionatur color. Igen jó védőszer
továbbá a Diffusit S, amely szintén lehet színtelen vagy színezett.
Amennyiben előre védett faanyagból készül a ház, összeszerelés előtt
a munka során levágott, lefaragott felületeket védőszerrel alaposan
le kell mázolni. Az egész védelmet és az addig ráfordított költséget
veszélyeztethetik a kivitelezők, ha ezt a lépést kihagyják, pedig
ez gyakran előfordul. Bizonyos rutin mondatokat fejlesztettek ki
erre a célra, például, hogy „nincs benne a vállalási árban”, meg
hogy „régen se csinálták”. A legrosszabb szöveg az, hogy „majd ha
készen lesz, akkor lefújjuk”. Ha ezt elfogadjuk, akkor ki kell fizetni
a kezelés díját, de akkor is csak félmunka lenne, ha rendesen elvégeznék,
de erről szó sincs.
A ház nem barackfa, hogy oda permetezzünk, ahova látunk. A legfontosabb
a védelemben az, ami nem látható, és ha jól végeztük a munkát, akkor
később sem fogjuk látni, mert nem kell kibontani… Ezeket a szövegeket
tehát nem kell komolyan venni, hanem kőkeményen meg kell követelni
a korrekt faanyagvédelmet.
(a szerző faanyagvédelmi szakértő, a Budapesti és Pest Megyei
Mérnökkamara tagja)
A rovarok
Írta Babos Rezső
Amikor valaki egy kő- vagy téglaházat épít, be kell tartania rengeteg
előírást. Meg kell oldania statikai, hőszigetelési, hang- és vízszigetelési
problémákat. Meg kell küzdenie penészesedéssel, rengeteg technológiai
vízzel, el kell kerülnie a salétromosodást. Úgy tűnik, hogy a gerendaház
építői kényelmesebb helyzetben vannak, hiszen a fa szinte mindent
„magától” tud. Szálirányra merőlegesen jó vízszigetelő. Megfelelő
méretezés esetén kiváló a hő- és hangszigetelése, nincs technológiai
víz, gyors, kényelmes és tiszta az építés. A házba beköltözőknek
pedig olyan jó közérzetet biztosít, amely semmivel nem helyettesíthető.
A gerendaház párát vesz fel, később leadja, temperál, lélegzik,
egyszóval él.
Természetesen, mint minden élőlénynek, a faanyagnak is megvannak
az „ellenségei”. Van egy csomó másik élőlény, amelyik egyszerűen
meg akarja enni. A ház azonban végső soron a miénk, lakni szeretnénk
benne, ezért jogosan igyekszünk ezeket az élőlényeket távoltartani
tőle, a lebontási folyamatot lassítani, sőt ha lehet, meg is gátolni.
Először vegyük sorra a leggyakoribb fenyegető veszélyeket, és utána
majd megtárgyaljuk a védekezés lehetőségeit is. A farontó rovarok
közül a cincérfélék hosszabb-rövidebb csápú bogarak. Számunkra a
legveszélyesebb fajuk a házicincér. Párosodás után a nőstény petét
rak a farepedésekbe. A petékből kikelő kis lárvák befúrják magukat
a fa anyagába, ott legalább három-öt évig élnek, folyamatosan növekednek,
(1. sz. ábra) és fúrják a járataikat. A járatok csökkentik a fa
hasznos keresztmetszetét (2/a és 2/b sz. fotó). Fejlődési ciklusa
végén a lárva átalakul az úgynevezett „nemzővé” (3. sz. fotó), kirágja
magát a fából, párt keres, párosodik, petéket rak, és kezdődik elölről
a körforgás. Ha szerencsénk van, ez már nem a mi házunkban zajlik,
de ha kellemesek a körülmények számukra, akkor bizony nem keresnek
új helyet.
A kopogóbogarak sötét, barnásvörös bogarak. Kemény- és lombos fában
is előfordulnak. Nevüket onnan kapták, hogy egyes hímek a fejükkel
egy-egy jelsorozatot kopognak a fán, így kommunikálnak a nőstényekkel.
Egyik jellegzetes fajuk a halálórája, (6. sz. fotó), amelynek álcája
(4. sz. fotó) éjszakánként hangosan rág „perceg” a fában. Beépített
faanyagban, műtárgyakban, bútorokban óriási károkat okoznak (5/a
és 5/b fotó).
A sárgásbarna közönséges szijácsbogár (9. sz. fotó) álcáinak (7.
sz. fotó) kedvencei a kemény-lombos fafajok, túlnyomórészt a tölgyek,
a kőrisek és az akác, amelyekből lakásainkban leginkább lambéria
és parketta készül.
A faházak lakóit néha megijeszti az óriás fenyődarázs tömeges rajzása
(12. sz. fotó). Kártételük nemcsak az összefurkálásban merül ki
(11/a és 11/b sz. fotó), hanem peterakáskor egy gombával is „beoltják”
a faanyagot, amely korhasztja azt (10. sz. fotó).
A kártevő rovarok elleni védekezésre fizikai és kémiai lehetőségeink
vannak. A fizikai faanyagvédelem a tervezőasztalon kezdődik. Egy
házat úgy kell megtervezni - és természetesen meg is építeni -,
hogy az ne vizesedjen, de ha mégis beázik, akkor képes legyen kiszáradni
is. A víz három irányból juthat az épületbe: lentről, fentről és
középről. A tervező lelkén általában a lenti és a fenti vizek száradnak.
Például, ha nem időt álló, jó minőségű szigetelőanyagot tervez,
hanem mondjuk két réteg csupaszlemezt, ami az első nyár után összetöredezik
és átengedi a talajpárát. No persze az is előfordul, hogy a kivitelező
korrigál az árrésén, „kissé” eltér a tervtől, és elspórolja a szigetelést
vagy nem az előírt minőségben készíti el. Ez a lenti víz.
A fenti víz a tornyocskákon, nyolcszögletű „kutyaólakon” és a többi
időzített bombán keresztül, majd a tetőn át jut be az épületbe.
„Középről” a vizet többnyire a tulajdonos engedi a házba. Hétvégi
házakban kedvelt módszer a vízvezeték szétfagyasztása. Lakóházak
esetén nyitva hagyott csapokkal, csöpögő radiátorokkal oldják meg
ezt a feladatot. Jogos a kérdés, hogy miért olyan fontos a rovarkárok
szempontjából, hogy a faszerkezet száraz legyen. Azért, mert a nedvesedő
faanyagot megtámadják a gombák, és a kissé gombabontott faanyag
már nem olyan „rágós”, azért előszeretettel költöznek bele azok
a rovarok, amelyek a kéregmentes, légszáraz faanyagot messze elkerülik.
Ha tehát társbérlők nélkül szeretnénk lakni, építsük a házunkat
száraz, kéregmentes, gomba- és rovarfertőzés nélküli faanyagból.
A kémiai védekezés azonban ebben az esetben sem kerülhető el.
A továbbiakban felsorolunk több olyan „megelőző” faanyagvédőszert
és felületkezelő anyagot, amelyeknek mértékletes és szakszerű felhasználásával
úgy tudjuk távoltartani a kártevő rovarokat, hogy egészségünket
vagy komfortérzésünket kockáztatnánk.
A faszerkezetek összeszerelés előtti áztatásához WOLMANIT QB-1,
öszszeszerelés közben vagy utána mázoláshoz BIONATUR, felületkezeléshez,
színezéshez BIOTAN vagy BIOLUX lazúrcsaládot - mely semmilyen biocid
anyagot nem tartalmaz - ajánljuk. (folytatjuk)
(a szerző faanyagvédelmi szakértő, a Budapesti és Pest Megyei
Mérnökkamara tagja)
Életfilozófia és szerelem
Írta: Ferenczi Attila
...Azután ezt mondta Isten: Nektek adok az egész föld színén minden
maghozó növényt és minden fát.. (I. Mózes 1,29)
Gyere fiam, csaptassuk meg a zsinórral ezt a fát! - szólt édesapám,
s vonal mentén egy hosszú élű fejszével, a palonkáccsal kifaragta
a rönköt, s a gerendák végeit összerótta béhúzó gerezdbe. Így építettük
meg az első közös boronaházunkat a hegyekben.
A nyári szénakaszáláskor gyakran szívtam magamba ennek a faháznak
az illatát, s közben arról álmodoztam, hogy nagyon szép házat lehetne
építeni, ha valamilyen módon illeszteni tudnánk az egyenetlen felületű
rönköket.
Felnőttem, a világot a nyakamba vettem, de a gondolat s az élmény
gyakran visszatért és foglalkoztatott. Sajnos a kísérletezés lehetősége
térségünkben a magántulajdonú erdők hiányában nem adatott meg, de
Amerikában, ahol ez adott volt, a megoldást megtalálták.
Alaszkában élő barátom megmutatta a dolog nyitját: a körzőt (scribe).
Ez az eszköz, amely segítségével az egyenetlen felület ívét át lehet
vinni a másik fára. A többi már egy véső dolga. Hazatértem, s néhány
fiatal ácscsal rönkházat építettünk.
Ha elég erős a kötődés ahhoz a helyhez, ahol az ember talpa először
a földet megérintette, akkor visszalép apja, nagyapja nyomdokaiba,
s olyan értékrendet, életformát követ, amely nemzedékek hosszú sorain
át helyesnek és boldogítónak bizonyult az ember és környezete számára.
Az „öregjeink” a fát minden formájában tisztelték. A fához a nevüket
s munkájukkal, tudásukkal értéket adtak, és ezáltal maguknak jó
hírnevet szereztek.
Az ősök életvitele kevés természeti energiafelhasználást igényelt.
Nem hagytak mellékterméket és szemetet maguk után. Úgy adták át
a darabka földet, amit a lábuk először érintett, ahogyan azt örökölték.
A rönkház életfilozófia és szerelem. Aki szerelemből épít rönkházat,
az úgy teremt otthont magának, hogy ezzel a természethez s az ősök
letisztult életformájához igyekszik visszatérni.
Egy fedél alatt
Írta: Illés Gábor
A tetőfedés úgy változott meg hazánkban az elmúlt tizenöt év alatt,
mint ahogy az építőipar hagyományai. Előkerültek rég elfeledett
magyar építési módok, és meglátogatott bennünket a nyugati és északi
technológia is.
Régi épületeinken, vidéken legnagyobb számban cseréptető fedte
a házat. Ám fellelhető a magyar hagyományok között a nád, a fazsindely,
a pala vagy a mázas cserép is. Ezeket épp úgy használják ma, mint
ahogy a más kultúrákból érkezett remek megoldásokat. Az egyszerűen
elérhető, tüzépen vagy mintaboltban kapható, mindössze általános
tetőfedési szakértelmet igénylő anyagok a népszerűbbek, de nem árt,
ha ezekből is az anyaghoz konkrétan értő szakember tervezi meg a
fedés minden részletét.
Ma az egyik legnépszerűbb tetőtípus a mediterrán, amely alacsony
hajlásszögéről, és délies, koppó cserepéről ismertetik meg. De sokan
építenek szívesen a magyar hagyományok szerinti cseréptetőt, rézkakassal,
míves munkájú eresszel.
A ma talán legnagyobb számban használt fedőanyag a betoncserép,
mely tartóssága mellett alacsony árával hódít. A nád-és fazsindely
tetők ma már nem olyan népszerűek éghetőségük, gondozásigényük miatt.
Pedig ezekre is megvan már a megoldás. Az északi és nyugati kultúrából
származó bitumenes zsindely nagy teret hódított magának az egyszerű
formálhatósága által nyújtott végtelen számú tetőformák kialakításánál.
Léteznek cserepet formázó mintájú bádoglemezek is a leggyorsabb
megoldást keresőknek. És még sok-sok megoldás létezik az itt hagyományos,
vagy az import technológiákból a tetőhéjazat kialakítására. Ám a
tapasztalt szakemberek tudják, hogy a szép tető a jó minőségű fagerendáknál
kezdődik. Itt sem érdemes spórolni.
Egy faipari vagy erdészeti vállalattól érdemes vásárolni, mivel
az itt dolgozó szakemberek tudják, milyen fa kell egy adott tetőelem
elkészítéséhez, és szárítani sem felejtik el a fát. A kiegészítő
elemek hosszú sora teszi teljessé a tetőt, mint tetőablak, hófogó,
széldeszka. Ám mindez csak statisztál a lényeg mellett.
Kóklerek kíméljenek!
Írta: Farsang Attila
Napjaink felgyorsult irama előtérbe hozta a gyorsabb építés és
lakáshoz jutás igényét is. Ezen szerkezetek hazánkban újdonságnak
számítanak. A történelmi visszatekintés során elsősorban hagyományos,
„nehéz” szerkezetekből, falazva készülő házakkal találkozhatunk
(fellelhetők azonban olyan favázas épületek is, amelyek a mai könnyűszerkezetes
házakkal mutatnak rokon vonásokat). Mindezek miatt ezen építési
technológiát körüllengi egyfelől divat, újszerűség, másfelől bizalmatlanság,
gyanakvás érzése is.
Jelen írásban röviden bemutatásra kerülnek a könnyűszerkezetes
technológiával készülő épületek főbb előnyei és hátrányai (összehasonlítva
a hagyományos építési móddal), valamint a leggyakrabban előforduló
építési és egyéb hibák. Ezután talán eldönthetővé válik a laikus
építtető (leendő lakástulajdonos) számára is, hogy milyen feltételek
mellett, milyen körülmények között érdemes belevágni az ilyen jellegű
építkezésekbe.
Egy adott építési mód, alkalmazott épületszerkezet kialakulásában
az éghajlat és földrajzi fekvés (szél, csapadék, napsütés menynyisége
és a hőmérséklet), a beszerezhető építőanyagok (erdő, sziklás terület),
és a kultúrkörnyezet (életmód, társadalmi összetétel, vallás, egyéb)
játssza a legfontosabb szerepet.
A vastag, masszív szerkezetekhez szokott szemnek alapvetően furcsa
a vékony, könynyű elemekből összeálló szerkezetek látványa. Napjaink
építőipara azonban ez irányba halad (a hagyományos építési módok
területén is: vékonyabb, pontosan méretezett betonszerkezetek, karcsú,
egyre kisebb vastagságú falszerkezetek).
Valamennyi épület teljes életciklusát tekintve folyamatosan szükség
van szakemberekre. A pénzügyi, jogi tanácsadók az előkészítésben,
a műszakiak a tervezésben, a szakértők, szaktanácsadók a használatban,
felújításban, bontásban segítenek. Az épülethasználat őnélkülük
csupán a laikus küzdelme a szerkezetekkel. Épületeink élettartama
erősen függ attól, hogy mennyire vesszük komolyan az előbb leírtakat.
Sajnos ma Magyarországon „a focihoz és az építészethez mindenki
ért”, érteni akar. Ez létrehozza azon színvonaltalan, műszaki hibákkal
telített épületek garmadáját, amelyek ma körülvesznek minket. A
hagyományos technológiával épülő szerkezetek elviselek ezt a rossz
hozzáállást, azonban a könnyűszerkezetes épületek nem. Ennek következményeként
gyorsan kialakul az a vélemény, miszerint ezek a szerkezetek „rosszak”.
Jó vagy rossz anyag, szerkezet azonban nem létezik, csupán az adott
követelményeknek megfelelő, vagy nem megfelelő.
A hagyományos szerkezetek tartalékai némiképp gazdaságtalanná teszik
az ilyen építést. A könnyűszerkezetes építés „hatásokra méretezése”
gazdaságos, azonban nehezen viseli a rossz tervezést, minőségen
aluli kivitelezést. Ezen épületettípusok készítését (ma még) csupán
gyakorlott, referenciákkal rendelkező kivitelezőkkel javasolt végeztetni.
Nagyon precíz, alapos munkavégzésre van szükség, míg a falazott
technológiájú épületszerkezetek esetén akár több centiméteres eltérések
is megengedhetők. Az ehhez szokott kivitelezők csak nehezen tudnak
az elvárásoknak megfelelni. Ezek után érthető, hogy ezen szerkezetek
esetleges „házilagos kivitelezése” mennyi veszélyt rejt magában.
A könnyűszerkeetes építési mód korszerűnek tekinthető, emiatt megköveteli
a korszerű építést is (gépek, szerszámok, gondolkodás). A „finomabb”
részletmegoldások mindenképpen megkövetelik kiviteli tervek készítését,
enélkül a ház építésekor súlyos problémák merülhetnek fel.
Száraz technológiák alkalmazásával lehetővé válik az épületbe kerülő
nedvességmennyiség jelentős csökkentése, ami elkerülhetővé teszi
a fagy- és penészkárokat, valamint gyorsabb (időjárástól független)
építést tesz lehetővé.
A gyakran faanyagú vázrendszer és kitöltő elemek erősen érzékenyek
a nedvességre. A faanyagok védelme elhagyhatatlan. A fát nemcsak
a nedvességtől, hanem a rovaroktól, gombáktól és a tűz hatásaitól
is védeni kell.
Az épület terepből való kiemelése nagyon fontos. A felverődő nedvesség
és a talajjal való érintkezés a lábazati zóna vizesedését okozhatja.
A pince kiépítése könnyűszerkezetből nem lehetséges, de létezik
olyan gyártott elemrendszer, ami gyors és száraz építést tesz lehetővé.
Természetesen hagyományos technológiájú pince is készíthető.
A vizesblokkok (fürdő, WC, zuhanyzó) szigetelése elhagyhatatlan
(így van ez hagyományos technológiájú épületeknél is, de azon szerkezetek
tartalékai elviselik az ilyen tervezői és kivitelezői hiányosságokat),
nedvességnek fokozottan ellenálló építőlemezekre, valamint (kent
és lemezes) szigetelésekre van szükség.
A könnyűszerkezetes házaknál az áthallás is okozhat problémákat.
Az ilyen házak nagy százaléka ugyan szabadonálló családi ház, ám
készülnek többlakásos épületek is. Mivel nehéz szerkezetek beépítésére
általában csak nehezen nyílik mód, a réteges szerkezetek hozhatnak
elfogadható műszaki eredményt (gondos akusztikai tervezés után).
Teherbírási kérdések merülhetnek fel abban az esetben, ha a szerkezetek
nem megfelelően kerülnek összekapcsolásra (kevés a rögzítések száma,
vagy csupán szegezés történik).
A szerkezetek hőszigetelő képessége a nagy vastagságú hőszigetelések
alkalmazásának lehetősége miatt nem okoz problémát, de a hőtároló
képesség (hőmegtartás) már igen. Ez esetben megoldás lehet a szerelt,
de nehéz falelemek beépítése (kerámia, beton).
A javítási munkák kis szennyezéssel, törmelékkel elvégezhetők. Ez
talán segítségére van a lakóknak abban, hogy „bátrabban” belekezdjenek
egy szükséges karbantartási, felújítási munkába.
A tervezett, a vázrendszer között végigvitt vezetékelés nem okoz
problémát (sőt megkönnyíti a szerelést), azonban az utólagos elhelyezés
és falhelyreállítás több hibajelenséget is előidézhet, mivel azt
gyakran nem hozzáértők végzik (merevítési, lég- és párazárási gondok).
Az építés közbeni ellenőrzés nem elhagyható, és gyakori ellenőrzés
és karbantartás szükséges használat közben a szerkezetek fokozott
érzékenysége miatt. A javítás a legtöbb esetben olcsó, de nagyon
sürgető is, mert gyorsan nagy károk keletkezhetnek, és ennek fejleményeként
sokszor már csak a bontás jöhet szóba. Az átépítés is fokozott odafigyelést,
tervezést (!) igényel.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy egy épület használatának
megfelelősége talán az egyik legfontosabb tényező a szerkezetek
sorsának alakulásában. A gondos karbantartás (ereszcsatornák tisztítása,
fedési elemek pótlása), a gyakori, de rövid idejű szellőztetés (kb.
napi 4-5 × 5-10 perc), a kielégítő fűtés mind-mind meghatározó tényező.
A könnyűszerkezetes épületekhez (is) használati útmutató jár (a
kivitelező vagy a szerkezet beszállítója adja át). Ezt elolvasva,
értelmezve lehetővé válik, hogy a laikus lakók is „szakember módjára”
tudják használni az épületet.
Látható, hogy kellő számú szakember bevonásával és megfelelő odafigyeléssel
(használattal) lakható lakáshoz, épülethez juthatunk.
Építs könnyűszerkezetes házat!
Írta: Szabó Mihály
„Ne építs könnyűszerkezetes házat!” – óvtak ismerőseim. „Az csak
fából van! Nem tartós!” – vágták a fejemhez, mikor megtudták, mégis
amellett döntöttem! Aztán épült, s mikor beköltöztünk, kíváncsian
jöttek a házavatóra. „Én mondtam, hogy ez egy jó technológia!” –
szólt a néhány hónapja még igencsak kételkedő! „Még az unokáitoknak
is jó lesz!” – bökött felém a tartósságot kifogásoló. Én meg megnyugodtam,
mert tudom, hogy tényleg jó a technológia, és abban is bízom, hogy
előbb-utóbb unokáim is lesznek… s ha még ide is költöznek!?…
A könnyűszerkezetes építési technológia Észak-Amerikában (USA, Kanada)
és a legdélibb lakott kontinensen, Ausztráliában családi házak tekintetében
egyedülálló (95 százalék). Nyugat-Európában ily módon épül a házak
közel fele, míg kelet felé haladva egyre kisebb a könnyűszerkezetes
épületek részaránya. Hazánkban körülbelül 20 százalék, tőlünk keletebbre
(délkeletebbre) még ennél is kevesebb. A tézis – miszerint ez a
technológia nem a mi éghajlatunkra való – alapvetően téves, mivel
egy adott földrajzi helyen található alapanyag meghatározza azon
terület építőanyagát. Tehát ahol a fő kőzetalkotó a lösz (Magyarország
számtalan területén), ott az építőanyag évszázadokon keresztül a
vályog volt. Ahol agyagot rejt a föld, ott a tégla, ahol erdők települtek,
ott a fa az alapanyag. Hazánk területén tehát mindhárom alapvető
építőanyag rendelkezésre állt a múltban s áll a jelenben is, így
nem lehet tájidegen a favázas építési mód sem!
A könnyűszerkezetes technológia hazánkban legnagyobb elismerést
kivívott válfaja a kanadai rendszer. Az USA-hoz képest Kanadában
(északabbi fekvése miatt) keményebbek és hosszabbak a telek.
A hótakaró vastag és sokáig megmarad, ezért a tetőkre nehezedő hónyomás
jelentős, így lényegesen erősebb tető- és vázszerkezetet igényel.
A kanadai könnyűszerkezetes technológia tehát statikailag megerősített,
nagy teherbírású szerkezetet takar, dupla annyi faanyag helyszínen
történő beépítésével, mint amennyit a délebbre (USA) épülő házak
igényelnének.
A kanadai könnyűszerkezetes technológia további előnye a hőszigetelés.
A kanadai éghajlat jellemzője a nagy évi hőingás, a tél rendkívül
hideg (-40, -45 °C), a nyár viszonylag meleg (30 °C).
A házak falai tehát olyan szerkezetűek, melyek képesek az időjárási
szélsőségek kívül tartására
és a kiváló szigetelésre. A mindössze 20 centiméteres kanadai rétegrendű
falszerkezet
1 méter vastag vakolt téglafal hőszigetelésével egyenértékű (hőátbocsátási
tényezője: 0,196 W/nmK).
Építőanyagunk a fa
Írta: Zielinszki Balázs
Ellentétben a házépítés szervetlen építőanyagaival – mint a tégla,
beton, acél – a faanyag élő eredetű, jellegzetes és összetett szerkezetű
építő elem. A fa építő elemmé alakítása számos gondosságot és szakértelmet
kívánó lépésből áll. A fakitermeléssel művelt területeken egyre
kevesebb az eredeti, és az elegy erdő, az erdőtelepítések tervezésénél
gyakran a fa felhasználásának célja az első szempont, az adott fafajta
esetében tervezik a kivágás idejét, a gépi kitermeléshez szükséges
ültetési elrendezést. Hasonlóképpen a kitermelt fa további „élete”
is szervezett keretek között telik, egészen a faház birtokba vételéig,
amikor eléri létezésének célját, a barátságos otthon megtestesülését.
A fafeldolgozó üzemek is szakosodtak építőfa, bútorfa, tűzifa feldolgozására.
Az építőfa feldolgozását pihentetés előzi meg, amikor a rönktéren
válogatva összeállított lerakatokban a farönkök a korona elvesztéséből,
és a fektetett helyzetből fakadóan megváltozott erők feszültségei
a belső rugalmasság és képlékenység által kiegyenlítődnek. A fatörzs
belső, nemesebb részéből gerendákat, a külső részéből deszkákat
vágnak. Az így előállított „szélezett” fűrészáru eltér a teljes
törzsből szeletelt szélezetlen fűrészárutól, amely vastagabb, szélesebb
és jobb minőségű is egyben.
A faelőkészítés folyamatai már itt több irányba ágaznak el. A következő
állomás a faszárítás, amelynek révén a faanyagnedvesség tartalmát
a kívánt mértékűre és egyenletes eloszlásúra állítják be. A faanyag
spontán száradásából származhatnak repedések, csavarodások, elgombásodás
és rovarkártevő által okozott károk. A faanyag szárítását korábban
természetes módon, fedett színekben végezték. A hangszer és bútorfa
anyagokat szárító padlásokon, fokozott gondossággal és hosszabb
ideig szárították. Minél szárazabb a faanyag, annál keményebb, de
ridegebb is. A puhafák gyorsabban, a keményfák lassabban száradnak,
száríthatók. A nedvesség a fából a rostok mentén távozik, minél
vastagabb a keresztmetszete a faanyagnak, annál lassabban szárítható.
Rönkfa szárításánál például a rönk végeinél távozik a nedvesség
jelentős része, ezért a szárítás folyamán ügyelni kell a túlszáradt
rész nedvességtartalmának pótlására.
A fa sejtszerkezetében a nedvességet edények tárolják, amelyeknek
határán a cellulózhártyán keresztül távozik a nedvesség. A nedvesség
távozását megkönnyíti, ha a folyamatot először telítéssel, a cellulózhártya
átnedvesítésével kezdik. A mesterséges szárítási technológiák berendezése
a szárítókamra. A szárítókamra belső tere fűthető, hűthető, párásítható
és szárítható. A vákuum-szárítókamra ezenkívül nyomás alá helyezhető,
illetve vákuumozható is. Ez utóbbit a rönkfák szárítására használják,
mivel a nyomás növelésével gyorsítható a telítés, a vákuumozással
pedig gyorsítható a szárítás.
A faelőkészítés a mesterséges szárítással rövidebb idő alatt végezhető,
de energiaigénye nem elhanyagolható, amelynek költségét a minőség
javításával elérhető magasabb értékesítési áron kell kitermelni.
A mesterséges szárítás technológiájának fejlesztésében ezek a tényezők
fontos szerepet játszanak. A kisebb szárítókamrák földgáz fűtésűek,
a nagyüzemekben általában fahulladéktüzelésű és közvetett fűtésűek.
A minőség javítását, egyenletessé tételét és az energiaigény, valamint
a ciklusidő csökkentését laboratóriumi vizsgálatokon alapuló műszeres
számítógép vezérelt folyamatirányítással lehet biztosítani. A laboratóriumokban
a fafajtáktól, keresztmetszettől, felhasználási jellegtől függően
több száz szárítási ciklus programot dolgoztak ki. A faanyag nedvességtartalmát
meg lehet határozni roncsolás – befúrás – nélkül az egész kamratöltetre,
és ezt az időjárástól és más külső hatásoktól függetlenné lehet
tenni.
A szemet gyönyörködtető, igényesen elkészített rönkházak és gerendaházak
kiforrott tervezési, kivitelezési technikát alkalmazva születnek,
hosszú, gondtalan életük egyik titka: a jó minőséget biztosító faanyag-előkészítés.
Faszerkezetű épületek tűz elleni védelme
Írta: Ádámfi Zsuzsanna
A faanyag ég. Tudjuk, tapasztaljuk, ez ellen nincs mit tenni, s
nem is akarunk. A különböző fafajok különböző sebességgel égnek
– ez függ a fa tömörségétől, sűrűségétől, fatartalmi anyagaitól,
keresztmetszetétől, nedvességétől és felületi megmunkálásától, valamint
az oxigén-utánpótlástól.
A faanyag gomba- és rovarkárosítás elleni védelme igen fontos a
tűzvédelem szempontjából is, ugyanis, ha a fa szerkezeti elemének
tömege a gomba- vagy rovarkárosítás eredményeképpen jelentősen lecsökken,
a faanyag nagyon könnyen gyúlékonnyá és éghetővé válik. Fontos tehát,
hogy faszerkezeteink egészségesek maradjanak! Ezt fizikai és kémiai
faanyagvédelemmel érhetjük el.
Az épületeknél a tűzesetek általában az épület belsejében keletkeznek,
a textíliák, bútorok, majd az ablakok, ajtók égnek – levegő-utánpótlás
esetén mind erőteljesebb lesz az égés. A tűz így könnyen átterjed
az ereszdeszkákra, a tetőszerkezetre.
Legfontosabb, hogy tűz esetén a menekülési idő minél hosszabb legyen,
hogy a benntartózkodók tűz esetén épségben elhagyhassák az épületet.
A faanyagot az épületeknél általában más – lehetőleg nem éghető
– anyaggal együtt alakítjuk szerkezetekké.
A szerkezetek tűzállósági határértéke előírt, mely azt mutatja meg,
hogy tűz esetén hány percet (30, ill. 60) kell kibírniuk szilárdsági
károsodás nélkül.
Míg egy acélszerkezet magas hő hatására hirtelen öszszeomlik, addig
a fagerenda tűz hatására „jelez”, recseg, ropog, a felülete ugyan
meggyullad, majd elszenesedik, mely által a tűz tovaterjedését akadályozó
záróréteg képződik a felületen. Ezért minél nagyobb keresztmetszetet
használunk a házak építésénél, annál nagyobb az épület biztonsága
a tűz martalékától.
A faelemek gyors lángra kapása ellen égéskésleltető, illetve lángmentesítő
anyagokkal védekezhetünk, melyek a folyamatos tűz hatásától ugyan
nem védik meg azok égését, de mindenképpen késleltetik a lángra
lobbanást – például míg a tűzoltás elkezdődik –, illetve meghosszabbítják
a menekülési időt. Faházaknál, lakóházaknál ajánlatos legalább a
tetőszerkezeteket égéskésleltető anyaggal szakszerűen kezelni. Számos
égéskésleltető anyag kapható kereskedelmi forgalomban a szakkereskedő
cégeknél. A legkorszerűbb égéskésleltető szerek hő hatására szigetelőhabot
képeznek a fa felületén, mely megakadályozza a lángra lobbanást,
illetve a tűz tovaterjedését.
Az égéskésleltető anyagok alá faanyagvédőszerek és színezőanyagok
is használhatók. A nem látható belső szerkezeti felületekre alkalmazandó
fehér színű lángmentesítő bevonóanyagok, a látható felületekre transzparens,
átlátszó, színtelen selyemfényű lakkrendszerek léteznek. Az égéskésleltető
szerek csak bel- vagy fedett térben alkalmazhatók, vízálló lángmentesítő
anyag nem létezik! Az égéskésleltetővel kezelt anyagok általában
nem kopásállóak.
A gerendaházak, faházak, készházak szerkezeti kialakításánál az
előírt tűzállósági határértéket figyelembe kell venni. Amennyiben
az OTÉK által előírt értéknek megfelel a szerkezetek tűzállósági
határértéke, nem kell jobban tartanunk faházainkban sem a ház leégésétől,
mint a hagyományos építésűek esetében.
Faanyagú szerkezetek – mely minden esetben más lehet – tűzállósági
határértékének szakértői véleményezését erre, illetve faanyagvédelemre
specializálódott cégek, szakértők laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztva,
maximális faipari és tűzoltósági szakértéssel megbízás esetén elvégzik.
A faanyagú szerkezetek szakértői véleményeztetésére még a tervezési
stádiumban célszerű az erre illetékeseket felkérni.
Fehér színű – nem esztétikus – lángmentesítő: a Xylotrem vagy Flamgard.
A látható felületekre javasolt: Unitherm transparent, Flamgard transparent
vagy Lignotol kompex (favédőszerrel kombinált égéskésleltető szer).
Igényes belsőépítészeti megoldásokra pedig a teljesen átlátszó Dilutin
égéskésleltető szer és annak selyemfényű bevonólakkja ajánlható.
A klasszikus tetőfedés
írta: Szűcs András
Az égetett agyag tetőcserép alkalmazása a legősibb tetőfedési mód.
Már a Római Birodalomban is ezt a fedési módot használták, a pompeji
ásatásoknál előkerültek agyag tetőcserepek. A helyreállításkor ugyanazt
a technológiát alkalmazva fedték újra a város házait. Az ókorban
először égetett agyagtáblák kerültek a házak tetejére. Később a
táblák réseit íves alakú cserepekkel fedték.
Ezekből az íves cserepekből alakult ki a „barát-apáca” vagy kolostornak
is nevezett fedési mód. Mint a neve is elárulja, a termék fejlesztését
papok végezték. Saját egyházi épületeiket borították ezzel az új
fedési módszerrel, amely akkor még igen drága volt. A későbbiek
folyamán ez a fajta fedési módszer annyira népszerű lett, hogy ma
is előszeretettel alkalmazzák a mediterrán országokban. Az ősi fedés
nyomán alakultak ki az olyan termékek, mint a hódfarkú cserép legkülönbözőbb
vágású fajtái, és hogy a beázást és a csapó eső, porhó bevágását
megakadályozzák, kettős fedést alkalmaztak.
1854-ben Giraldoni francia mérnök és tetőcserépgyáros tervezte meg
és gyártotta le az első úgynevezett hornyolt cserepet. A horony
feladata az volt, hogy megakadályozza a csapó eső és a porhó bejutását
a tetőtérbe. A cserepek egyértelmű csatlakozása által pedig a fedés
is egyszerűbbé és gyorsabbá vált, és nem utolsósorban a tetőszerkezet
eddigi 68-72 kg/nm terhelését 35-45 kg/nm-re csökkentette. Ez a
találmány aztán forradalmasította a cserépgyártást, és „horonytechnológiát”
a legkülönbözőbb formájú cserepeken kezdték alkalmazni.
Így alakult ki a nálunk is egyre népszerűbb mediterrán fedés, amely
a dél hangulatát ötvözi a technológiával, vagy a hornyolt hódfarkú
cserép, amelyet már nem kell kettős fedésbe rakni, és még sorolhatnánk
a legkülönfélébb formákat. A forma alakulásában nagy szerepet játszott
az adott térség klímája is, nem pusztán az ízlésvilág formálta.
A „barát-apáca” cseréppel, amelyet Canalnak, vagyis csatornának
neveznek, a mediterrán országokban sűrűn előforduló, hirtelen keletkeződő
nagy mennyiségű csapadék mielőbbi tetőről való levezetése a cél.
A hornyolt cserép inkább Észak-, Nyugat-, és részben Kelet-Európa
bevált fedése, hogy az őszi és a tavaszi, sokszor erős széllel jövő,
főleg a tenger közelében járó „csendes eső” behatolását akadályozza
meg a tetőtérben.
Az idő folyamán az újabb és újabb gyártási, égetési, préselési technológiákkal
mód nyílt arra, hogy az eredetileg homogén terrakotta színt más
színnel váltsák fel, esetleg variálják, antikolják. Így ma már lehetséges
zöld, kék, barna, fekete és más színek biztonságos, időtálló felvitele
a cserépre. A ma legnépszerűbb, úgynevezett antikolást, természetes
agyagmárga, és minden gyár által szigorúan őrzött adalékanyagok
hozzáadásával érik el. Az égetés tökéletessé tételével sikerült
már fehér agyagból is tetőcserép tömeges előállítása, így a kínálati
skála tovább bővült.
A fent nevezett modellek, színek, formák teljes átfogó modellpalettájával
a francia IMERYS konszern – a világ legnagyobb agyagcserép gyártója
– rendelkezik, magába foglalva Giraldoni mérnök észak-franciaországi
gyárát, egészen a mediterrán éghajlatú toulousi gyárakon át, a fehér
agyagot is gyártó AlmansaCollado spanyol gyáráig.
(Az Imerys termékeiről felvilágosítás kapható a generalimportőrtől
a 20/494-1000-ás telefonszámon.)
Fotógaléria
|